Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon II. L-Z (Budapest, 2002)

U

újrapapír 466 hasznosítás megszüntetése után a használó köteles a földet ~ra alkal­massá tenni és annak tényleges hasz­nosításáról gondoskodni. Ez nem fel­tétlenül jelent saját hasznosítást, mert a föld átadható a hasznosítást vállaló­nak is. A más célú használat meg­szűntét, éppen e kötelezettség ellenő­rizhetősége érdekében, a földhivatal­nak be kell jelenteni. így bányatelek ki­jelölése együtt kell járjon az ~ előzetes megtervezésével. Ha akármilyen más célú hasznosítás előtt az ~t nem ter­vezték meg, az ezzel kapcsolatos ter­veket pótlólag kell elkészíteni. - 2. a bányaművelési céllal igénybe vett v. más módon megkárosodott, rombolt felületnek mező-, erdő-, vízgazdálko­dási v. egyéb célú felhasználása a technikai és a biológiai rekultivációt követően. Az újrahasznosíthatóvá té­tel során a devasztált felületek utóhasználatának előkészítéséhez termőtalaj terítésére, a befogadó (recipiens) szabályozására, bekötő és üzemi utak létesítésére, rézsűk bizton­ságos rendezésére, megkötésére ke­rül sor. - 3. recycling (ang.) a hulladé­koknak közvetlenül v. közvetetten (átalakítást követően) történő felhasz­nálása abból a célból, hogy ezek mint másodnyersanyagok, ill. energiahor­dozók v. mint félkész-, ill. késztermé­kek kerüljenek vissza a termelési v. a szolgáltatási folyamatba. Az - mara­dék anyagai további ártalmatlanítást igényelnek. A hulladékok ~a több előnnyel jár: megszünteti v. mérsékli a környezet szennyezését; csökkenti a természetes anyagforrások felhaszná­lását; energiamegtakarítást eredmé­nyez, mert a hulladékokból származó másodnyersanyagok feldolgozása ált. kevesebb energiát igényel, mint az eredeti nyersanyagok átalakítása. Mo.-on az évente keletkező hulladék és melléktermék mintegy felét nem hasznosítják. A hasznosított termelési hulladék értéke csak kb. 3-4%-a az éves termelői anyagfelhasználásnak, ami közel fele a nyugati országok ha­sonló mutatóinak. A termelési folya­matok során felhasznált anyagoknak ugyanakkor kb. 65%-a a hulladékban jelenik meg, a további 35% a felhasz­nálás következtében hosszabb-rövi­­debb idő után szintén hulladékká válik. Az ~ mellett tehát jelentős gazdasági érdekek is szólnak. Újrahasznosítás 1. ciklus a többször használatos termékekkel, pl. újratölthető palackokkal, csereszabatos göngyölegekkel stb. érhető el 2. ciklus másodlagos nyersanyagként visszavezeti a termelésbe mind a fogyasztás, mind a termelés hulladékait újrapapír: hulladékból előállított papír, ukrán környezetvédelmi mozgalom: Ukrajnában a kv.-i mozgalom hosszú múltra tekinthet vissza. A legrégibb ukrán szervezet az 1946-ban alapított Tovaristvo Okhoroni Prirodi, amely a Szovjetunió felbomlása után Ukrán Tvl.-i Társaság néven folytatta munká­ját, s ma helyi csoportjai az ország minden részében megtalálhatók. Az 1990-es évek során számos új -»NGO - 40 országos és több mint 500 helyi v. regionális - alakult. Ezek közül a legjelentősebbek: Nacionalni Ekolo­­hicsni Centr (Országos Ökológiai Köz­pont), Zeleni Svit (Zöld Világ Egyesü­let), Zelenia Ukraina (Zöld Ukrajna), ill. több tud.-os társaság és független nyilvános akadémia. A civil szerveze­tek kv.-i és tvl.-i tevékenységeinek koordinálása és az állami szervekkel való együttműködés összehangolása végett az Ökológiai Erőforrások Mi­nisztériuma létrehozta a Hromadska Ekolohicsna Rada-t (Nyilvános Ökoló­giai Tanács). Ukrajna függetlenségé­nek legelső éveiben (1990-es évek eleje) a kv.-i mozgalom szerves része volt az országban lejátszódó demok­ratikus átalakulási folyamatnak. Az NGO-k alapvető szerepet játszanak a tvl.-i és kv.-i tevékenységekben. A -*csernobili baleset (1986) új lendüle­tet adott a mozgalomnak. Mára azon­ban a kv.-i, demokratikus és nemzeti mozgalmak különváltak, a két utóbbit jobbára politikai pártok képviselik. Saj­nálatos módon az ukrán NGO-k szá­mában bekövetkezett nagymértékű növekedés ellenére a kv.-i problémák megoldásában részt vevő aktivisták száma nem növekedett. A tud.-os inté­zetek és a civil szervezetek aktívan részt vesznek a tvl.-i kampányokban és akciókban. A biodiverzitás meg­őrzésének témájában számos orszá­gos és nemzetközi szemináriumot és konferenciát rendeztek Ukrajnában. Ezek anyagi hátterének biztosításá­hoz ált. az Ökológiai Erőforrások Mi­nisztériuma és nagykövetségek (Hol­landia, Nagy-Britannia, Ausztria, Ka­nada, USA) nyújtanak segítséget. A biodiverzitás-egyezmény ukrajnai végrehajtásáért a minisztérium felel, szoros együttműködésben a Verhov­­na Rada Környezetpolitikai Bizottsá­gával, az Ukrán Elnöki Hivatallal és a kormánnyal, ill. a közigazgatási szer­vekkel, a minisztériumokkal és a kor­mányhivatalokkal, kutatóintézetekkel, a természeti erőforrások használóival és a Nyilvános Kv.-i Tanáccsal, ultrahang: a hallható hangok frekven­ciájánál nagyobb frekvenciájú hang. Az IEC 29-106 sz. nemzetközi ajánlás szerint az ultrahang legkisebb frek­venciája 16 kHz. A 100 MHz-nél na­gyobb frekvenciájú hangokat hiper­­hangoknak nevezik. Környezeti zajvé­delemben kisebb jelentőségű, inkább ipari és orvosdiagnosztikai felhaszná­lása számottevő. ultraibolya-sugárzás hatása, UV-sugárzás, ibolyántúli sugárzás: a lát­ható fény ibolyatartományához csatla­kozó rövidhullámú (10-400 nm) elekt­romágneses sugárzás, amely az atom legkülső elektronhéjában bekövetkező állapotváltozás hatására jön létre. Há­rom részre osztható: UV-A: 315-400 nm; UV-B: 280-315, UV-C: 280 nm hullámhossz alatti sugárzás, amelyet az atmoszféra elnyel. Biológiailag többféle hatású: 1. baktericid hatás; 2. pigmentképző hatás; 3. fotokémiai ha­tására a bőrben lévő 7-dehidro­­koleszterin aktív Dg vitaminná alakul át; 4. bőrpírt, bőrvörösséget (eythema) kiváltó hatás; 5. kötőhártya-gyulladást (-*conjunctivitis) okozó hatás; 6. rák­keltő (karcinogén) hatás. Mestersége­sen ívfénnyel állítják elő higanygőz­­lámpában, kvarclámpában (->ibolyán­túli fény). ultraibolya-szűrő: olyan szűrő, amely a sugárzásból kiszűri a légi és űrfelvé­telek minőségét rontó ultraibolya- (UV-) tartományt. ultraszűrés: sok ezer daltonnál (ato­mi tömegegységnél) nagyobb moleku­laméretű, ill. részecskeméretű, nagy­molekulájú oldott anyagok, makromo­lekulák és kolloid részecskék dúsítá­sának v. eltávolításának módszere.

Next