Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon II. L-Z (Budapest, 2002)
M
Magyar Földrajzi Társaság 50 Magyarföldi husáng Magyar Földrajzi Társaság: az egyik legrégibb hazai tud.-os társaság, ma kiemelten közhasznú, politikailag független szakmai társadalmi szervezet. 1872- ben Hunfalvy János elnökletével, 10 neves világutazónk alapító közreműködésével, már az első esztendőben 300-as taglétszámmal alakult máig érvényes céllal: „a földrajzi ismeretek terjesztése által a földrajzi tud. iránt érdekeltséget gerjeszteni és különösen hazánk földrajzi viszonyainak kutatását és ismertetését előmozdítani”. Ezt és közvetlenül v. közvetve kv.-i, tvl.-i feladatok megoldását is szolgálta 1873- ban indított s csak a II. vh. után 4 évig szünetelő tud.-os folyóirata, a Földrajzi Közlemények. Könyvsorozatai és egyéb szakkiadványai, rendszeresített szakmai előadásai 7 szakosztályban, 12 ter.-i osztályban, központi rendezvényei, vándorgyűlései, jeles vezetőinek-tagjainak világutazásai, utaztatásai, igen gazdag és nagy példányszámú szakkönyvtára, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum alapításában és működése segítésében játszott szerepe, nemzetközi és hazai rokon tud.-os társulatokkal, egyesületekkel, szervezetekkel, kutató és oktató intézményekkel kialakult kapcsolatrendszere, több mint ezres taglétszáma, jeles tagjai számára rendszeresített kitüntetései jellemzik tevékenységét, magyar futrinka (Carabus hungaricus): a futóbogarak (Carabidae) családjába tartozó rovar. A DK-Európától az Urálig húzódó erdőssztyeppzónában honos; elterjedési ter.-ének hazánk az É-i és Ny-i szegélyén helyezkedik el. Meleg- és szárazságkedvelő faj. Mo.on leginkább a Dunántúli-középhg. (pl. Budai-hg., D-i-Bakony) mészköves lejtőssztyeppjeiben, valamint a Duna- Tisza köze (pl. Bugac, Örkény, Pusztavacs, É-on Fótig és a Szentendreiszigetig), ill. az ÉK-i Alföld (pl. Bátorliget, Hajdúbagos) homoki gyepjeiben él. A gyepek feltörése, gyomosodása v. beerdősülése veszélyezteti. Fokozottan védett. Magyar Geológiai Szolgálat, MGSZ: a -*Központi Földtani Hivatal jogutódjaként 1993-ban létrehozott központi állami hivatal. Ellátja az állam földtani feladatait (földtani szakhatósági munkák, ásványvagyon-nyilvántartás, a hazai geológiai és geofizikai adatok archiválása), földtani szakhatósági és szakvéleményezési jogköröket gyakorol, földtani szakértői engedélyeket ad ki. Az állam földtani kutatási feladatait a - keretében működő két állami tud.-os kutatóintézet, a -^Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet látja el. magyar gurgolya (Seseli leucospermum): az ernyősök családjába tartozó, évelő növény. A levél végső szeletei 0,5 mm-nél keskenyebbek és több cm hosszúak. A Dunántúli-középhg. dolomit sziklagyepjeiben tenyésző, ritka faj. Fokozottan védett, bennszülött és melegkori reliktum. Magyar gurgolya Magyar Hidrológiai Társaság (MHT): a hidrológia és rokon tud.-ai művelésére alakult társadalmi, tud.-os és szakmai egyesület. A Magyarhoni Földtani Társulat 1917-ben alakult Hidrológiai Szakosztályából és az egykori Magyar Mérnök és Építész Egylet 1866-ban alakult Vízépítési Szakosztályából 1949-ben vált önálló egyesületté. Jogállása az egyesületekről szóló 1989. évi II. tv. által szabályozott egyesület, önálló jogi személy. A társaság a vízzel foglalkozó tud.- és szakter.-eken működő szakemberek politikai pártoktól és csoportosulásoktól független, önkéntes tagság alapján működő szervezete. A társaság célja az ország fejlődésének elősegítése, a tud.-os és műszaki haladás előmozdítása, a működő szakemberek képzettségének emelése, a tagok szakmai érdekképviselete, a tud.os ismeretterjesztés és a tájékoztatás. Céljai megvalósítása érdekében többek között előadásokat, ankétokat, kongresszusokat rendez; szakmai továbbképző tanfolyamokat szervez; tanulmányokat dolgoz ki; szervezi szakmai problémák széles körű megvitatását; tagja hazai és nemzetközi tud.-os, szakmai szervezeteknek. A - vezető szervei a Közgyűlés mint legfelsőbb vezető szerv, és az elnökség, amelynek munkáját a titkárság segíti. Bizottságai: Felügyelő Bizottság; Etikai és Fegyelmi Bizottság; a Hidrológiai Közlöny c. rendszeresen megjelenő tud.-os folyóirat szerkesztőbizottsága; a Hidrológiai Tájékoztató c. időszakos kiadvány szerkesztőbizottsága; Oktatási és Ifjúsági Bizottság; Szeniorok Tanácsa; Vízügyi Történeti Bizottság; Kitüntetések Bizottsága; Gazdasági Bizottság; Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága; Kv.-i Bizottság. Működési egységei a megyei és városi ter.-i szervezetek, üzemi szervezetek és szakosztályok. Jelenleg az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi, Balneológiái és Balneotechnikai, Csatornázási és Szennyvíztisztítási, Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai, Hidrogeológiai, Ipari Környezet- és Vízgazdálkodási, Jogi és Közgazdasági, Limnológiai, Mg.-i Vízgazdálkodási, Vízépítési, Vízellátási, Vízgazdálkodási, Vízminőségi és Víztechnológiai szakosztályok működnek. A ~ rendszeresen tart vándorgyűléseket, ahol ismertetik és megvitatják az egyes szakter.-ek aktuális eredményeit és kérdéseit. A vándorgyűlések szakmai anyagait a társaság kiadványban is közzéteszi, a záró üléseken elfogadott ajánlásokat eljuttatja az illetékes minisztériumokhoz, állami szervekhez. A - évente meghirdeti a Vitális Sándor-nívódíj-, ill. a Lászlóffy Woldemár-pályázatokat a vízzel foglalkozó szakcikkek, ill. a vízzel foglalkozó egyetemi és főiskolai diplomamunkák elismerésére. Szakmai kitüntetései: tiszteleti tagság, Schafarzik Ferenc-díj, Bogdánffy Ödön-díj, Pro Aqua-díj. Magyarhoni Földtani Társulat: a magyar geológusok kiemelten közhasznú társadalmi, szakmai szervezete. A MTESz tagja társadalmi szervezetként. A ~ 1848-ban alakult Kubinyi Ágoston kezdeményezésére, első közgyűlését 1850-ben tartotta. Jelenleg a -nak mintegy 1000 tagja van. A szakmai munka a tud.-os ülések, konferenciák, vándorgyűlések, tanulmányutak keretében, 5 ter.-i szervezetben és 8 szakosztályban folyik. A - szakfolyóirata a Földtani Közlöny, amely 1871 óta folyamatosan megjelenik. A - kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, 1998 óta tagja a European Federation of Geologists (EFG) nemzetközi szervezetnek.