Láng István (szerk.): Környezet- és természetvédelmi lexikon II. L-Z (Budapest, 2002)

M

59 mangán makrovegetáció <gör.>: a ->makro­­fitonok alkotta növényzet elválasztása a mikroszkopikus algák alkotta mikro­­vegetációtól. Csak a parti tájékon ta­lálható (annak szabad víz felőli határát kitűzi), a nyílt vízben ~ nem él. malária, váltóláz, mocsárláz: egysej­tűek, protozoonok (Plasmodium fajok) által előidézett, kizárólag a -szúnyo­gok (Anopheles fajok, hazánkban dön­tően az A. maculipennis) által terjesz­tett fertőző betegség. A különféle Plasmodium-fajok (P. malariae, ovale, falciparum, vivax) sok szempontból hasonlóak, de fejlődési ciklusuk idő­tartama és a lázas szakaszok váltako­zása egy-egy fajra jellemző. A szú­nyog a fertőző betegből a kórokozót felszívja, amely kb. 2 hét alatt bonyo­lult fejlődési folyamaton megy keresz­tül. A kórokozók ivartalan szaporodá­sa az emberben, ivaros szaporodása a szúnyogban történik. A szúnyog fáj­dalmatlan szúrásán keresztül, nyálá­val sporozoitokat juttat a fogékony em­beri szervezetbe, amelyek ivartalan szaporodással a vörösvérsejtekben merozoitokká alakulnak. Ezt követően a vörösvérsejt szétesik, és a merozo­­itok az ép vörösvérsejtekbe jutnak, ahol hím és nőstény gametociták ala­kulnak ki. Ezek vérszívás útján a szú­­nyog gyomrába kerülnek, ahol ivaros szaporodási ciklusuk történik, amely­nek eredményeként sporozoitok kép­ződnek. Ezek a szúnyog nyálmirigyé­be jutnak, majd csípésekor ismét az emberbe kerülnek. A fertőzés forrása a gametocitákat (gyakran tünetmente­sen!) hordozó ember. A vörösvérsejt szétesésekor a plazmódium jellegé­nek megfelelő szabályos időközökben lázroham keletkezik. A harmadnapos lázat (~ tertiana) a Pl. vivax, a negyed­napos lázat (~ quartana) a Pl. mala­riae, a rosszindulatú harmadnapos lá­zat (~ tropica) a Pl. falciparum, az eny­he lefolyású harmadnapos lázat pedig a Pl. ovale idézi elő. A megbetegedés heveny formájában, 1-2 héttől akár 1-2 hónapig is terjedő lappangási idő után, erős hidegrázással kezdődő 40-41 °C-os lázrohammal indul, amely 6-8 órán keresztül fennáll, majd pro­­fúz izzadást követően tér vissza a hő­mérséklet a normális értékre v. az alá. A betegség kísérő tünete a lépna­­gyobbodás, a sápadt bőr, valamint a reumatikus jellegű izom- és ízületi fáj­dalmak. A - idült szakaszában hiá­nyoznak a heveny lázrohamok, külö­nösen a lép- és májmegnagyobbodás jellemző. A klinikai tünetek megszűné­se rendszerint nem jár együtt a plaz­módium szervezetből való eltűnésé­vel, ezért hosszabb-rövidebb tünet­mentes időszak után az esetek jelen­tős részében gyakran többször is visszaesés (recidiva) következik be. A diagnózis felállításában a járványügyi anamnézis döntő fontosságú. A ~val fertőzött ter.-ről visszaérkezett egyén lázas megbetegedése esetén a jár­ványügyi parazitológiai vizsgálat el­végzése elengedhetetlen. Az M-tar­­tályt és a vérkenetet a Johan Béla Or­szágos Epidemiológiai Központba, ill. az ÁNTSZ illetékes megyei intézeté­be kell beküldeni. A kezelés befejezé­se után az ellenőrző laboratóriumi vizsgálat elvégzése ugyancsak kötele­ző. Bejelentésre kötelezett betegség. A fertőzött személyt kórházban (szú­nyogmentes környezetben) kell elhe­lyezni. Megelőzésében a ~val fertőzött ter.-ekre utazók kemoprofilaxisának és a különféle rovarriasztó szerek (repel­­lensek) használatának kiemelt jelentő­sége van. A világon évente több száz­millió új fertőzést észlelnek, milliós halá­lozási számmal. Mo.-on 1959 óta éven­te csak 12-16 import eset fordul elő. Malathion: szerves foszfátszármazék, inszekticid (->növényvédő szerek). A mérgezés tünetei hasonlóak a Para­­thionoknál leírtakhoz. 1975-ben Pakisz­tánban 7500 felhasználó közül 2800 ember betegedett meg és 5 halt meg. mállás: a kőzetek felaprózódása, el­­bomlása a felszínen és a felszín köze­lében a légköri tényezők, a víz és az élőlények tevékenysége következté­ben. A fizikai ~ folyamán a kőzetek szétaprózódnak kémiai, ill. ásványi összetételű megváltozása nélkül. A vegyi ~ a kőzetek ásványainak elbom­­lásához, s a felszíni körülmények kö­zött stabil, új ásványok képződéséhez vezet. E két ~i folyamat rendszerint egyidejűleg megy végbe, de az éghaj­lati tényezőktől függ, hogy melyik az uralkodó (pl. a vegyi ~ nedves, meleg éghajlaton érvényesül a legjobban). A ~ jellege, intenzitása függ az adott tér. domborzatától, földtani felépítésétől is. A fizikai ~ legfontosabb tényezője a nappali felmelegedés és az éjszakai lehűlés miatt fellépő hőmérséklet-in­gadozás. A nagy hőmérséklet-változá­sok következtében a kőzetekben re­pedések támadnak, s végső soron a kőzetek széteséséhez vezetnek (in­­szolációs aprózódás). Ez a jelenség legfeltűnőbb módon a sivatagokban és a magashg.-ekben mutatkozik. A kőzetek szétesését okozza a repedé­sekben, likacsokban ismételten meg­fagyó, felolvadó víz feszítő hatása. Fe­szítő hatást fejtenek ki a kőzeteken belüli sókiválások, a kőzetrepedések­be behatoló növényi gyökerek. Előse­gíthetik a ~t a különböző ásó és fúró életmódot folytató állatok is. A vegyi ~ fő tényezője a víz, az oxigén és a szén-dioxid. Rendkívül fontos szere­pet játszik az oxigént, szén-dioxidot és a növények termelte szerves savakat tartalmazó víz. A vegyi ~ fő típusai: az oldás és az oxidáció. Az oldás a kőze­tek felszínén folyó, repedéseibe szi­várgó víz hatására megy végbe. A leg­jobban a kloridásványokból álló kőze­tek (pl. kősó) oldódnak. Kevésbé, de még mindig elég jól oldhatók a külön­böző szulfátásványok (pl. gipsz, barit), a karbonátok (pl. kalcit). Végső soron a C02- és О-tartalmú víz többé-kevés­­bé minden ásványt old. Többek között a bonyolult összetételű szilikátok (a földkéreg uralkodó ásványai) -a is az oldással kapcsolatos. A szilikátok ~akor -»hidrolízis megy végbe, azaz a víz hatására kristályrácsuk különálló io­nokra és gyökökre bomlik. Malthus, Thomas Robert (1776-1843): angol közgazdász, filozófus, anglikán lelkész. Elmélete (malthusianizmus) szerint az élelmiszer-termelés a Föld csökkenő termőképessége miatt nem képes lépést tartani a népesség növe­kedésével, a nyomor oka a túlnépese­dés (Tanulmány a népesedés törvé­nyéről, 1798). Malthus-paraméter: -»gyarapodási ráta Malville: 1. Creys-~: franciao.-i hely­ség. Itt épült fel a francia tenyésztő­reaktor-program első nagy egysége, a -*Superphénix. - 2. a -*Contratom Superphénix-ellenes, évek óta folyó kampányának neve. Man and Biosphere Program: -*Em­ber és Bioszféra Program Mándy György (1913-1976): agrobo­­tanikus. Bp.-en született. A Debreceni Agrártud.-i Egyetemen tanított. Az ag­­robotanika és a kísérleti ökológia volt a szakter.-e. Az ő nevéhez fűződik ha­zánkban a kultúrnövények fajtaalaktani és fajtarendszertani kutatásának meg­indítása. Publikációinak száma megha­ladja az 500-at. 24 egyetemi jegyzetet, tankönyvet írt. Mánfai-kőlyuk: a Mecsekben, a Mély­völgy alsó szakaszán, a Zsidó-völgy betorkollásánál, 210 m tszfm.-ban nyí­ló, fokozottan védett bg. Természetes bejáratának mérete a hg.-ben egye­dülálló. A triász időszaki mészkőben, tektonikus törésvonal mentén kiala­kult, 253 m hosszban ismert járat vizét vízgazdálkodási célra hasznosítják. A szabályozott, vízmű számára kiépített folyosó természetes jellegét teljesen elvesztette. Mindhárom bejárata lezárt, látogatásához engedély szükséges, mangán, Mn: fémes kémiai elem. Tiszta állapotban ezüstfehér, kemény, rideg fém. A levegőn mangán-oxiddá ég el. Kiterjedten használt fém (ötvö­zetek, hegesztőpálcák, szárazelemek, üveg- és kerámiafestékek, benzinada­lékok stb.). A szervezetbe a felhasz­nálás során belégzéssel, ill. táplálé­kokkal jut be (rizs, gabonafélék). Vas­hiány esetén felszaporodhat az embe­ri szervezetben. Esszenciális elem, több enzim alkotórésze v. aktiválója. Az emberi túlzott expozíciót követően kétféle tünetcsoport alakulhat ki: a) el­

Next