Láng Sándor: A Cserhát természeti földrajza - Földrajzi monográfiák 7. (Budapest, 1967)

Első rész - V. A Cserhát vízrajza

és Kisgéc közötti tágulata, a Szécsény és Rimóc közötti öblözet, az Őrhalom és Csitár, valamint a Csitár és Majlátgárdony közötti völgymedence, a Fekete­víz Szügy melletti, mohorai völgytágulata, valamint a Cserhátsurány—Cserhát­­haláp közötti fiatal mélyedések. A Lókos mellett Romhány és Kétbodony kö­zött van belvízgyülekezésre alkalmas völgytágulat, többnyire más ármente­sített területeken. A Váctól D-re többek között a már említett Sződ és Vácrátót közötti fiatal süllyedők volt kisebb mértékben alkalmas a belvízkópződésre. Vizenyős a Szilas-patak völgye Kistarcsa és Rákosszentmihály között, a Rákos-pataké főleg Rákoskeresztúr és Rákos között. A Galga-völgyében elsősorban Galgamácsa alatt vannak nagyobb kiter­jedésű vizenyős mélyedések, ahol már nagyon megcsökken a folyó esése. VÍZHASZNOSÍTÁS (AKTÍV VÍZGAZDÁLKODÁS) Bár a Cserhát a szomszédos hegyvidéki területekhez képest vízben nem túl­ságosan bővelkedik, a vízhasznosítás szempontjából mégis sok itt a tennivaló. Ezért a vízgazdálkodásnak — éppen a vízzel való gyenge ellátottság miatt — a viszonylagos vízhiányra, ill. a felszíni vizek szeszélyes tér- és időbeli, valamint mennyiségi megjelenésére kell alapozódnia. így, a vízgazdálkodás feladatai sorában, tekintettel a felszíni vizekben szűkölködő területre, egyrészt a felszín alatti vizeket kell még jobban ki­használni. Erre nézve már eddig is több szerencsés kezdeményezés volt (Salgó­tarján környéke). A felszíni vízkészlet növelése érdekében pedig a Dunából való vízátemelés gondolatát is fel lehet vetni (Váckisújfalun át a Galga felé, továbbá Szendehelynél a Lókos felé is). Az aktív vízgazdálkodás legfontosabb ágazatai közé tartozók között az ipari és az ivóvízellátás súlyponti kérdés, mert a hegységnek és szomszéd­ságának többféle ásványi nyersanyaga vár feldolgozásra. így újabb ipartele­pek létesítésére van ugyan lehetőség, de sok esetben kevés itt a jó és elegendő víz. Ezért az ipari- és ivóvízlcutatásnalc ezen a területen még elég fontos feladatai vannak. Az öntözés és csatornázás kérdése a Cserhátban már egyszerűbb, mert egyrészt földművelésre kevéssé alkalmas terület, másrészt az Ipoly kivételé­vel a legtöbb vízfolyást kielégítően csatornázták. A víztározók kérdésével abból a szempontból kell foglalkoznunk, hogy sokszor jó volna a nedves hó­napok, évszakok feles csapadékából származó víztömegeket aszályosabb idő­szakokra átvinni. A vízienergia felhasználása fontossági sorrendben talán az utolsó kérdés, mert a hegység élővízfolyásai nem jelentenek sok vízienergiát. AZ IPARI- ÉS AZ IVÓVÍZELLÁTÁS A Cserhát finomabb morfológiai tagozottsága miatt a vízellátás szempontjából sem egységes. Mind a felszín alatti vizek, mind pedig a felszíni vizek sokféle módon nyerhetők itt. így a helyi kívánalmaknak legmegfelelőbb módon gon­doskodtak már eddig is a vízigényekről. Vízművel csak Balassagyarmat, Salgótarján, Nagybátony és ezeken kí­vül egy-egy kisebb bánya-, ipari- vagy lakótelep rendelkezik. Főleg ártézi 136

Next