Lencsés Ferenc: Mezőgazdasági idénymunkások a negyvenes években - Agrártörténeti tanulmányok 10. (Budapest, 1982)

Lencsés Ferenc Mezőgazdasági idénymunkások a negyvenes években Agrártörténeti tanulmányok 10. A szerző a felszabadulás előtti agrártársadalom legszegé­nyebb és legkizsákmányoltabb rétegét mutatja be. Tanul­mánya bevezető fejezetében a mezőgazdasági idénymunká­sok helyzetéről nyújt történeti áttekintést. A második világ­háború éveiben az állam a „termelés biztonsága érdekében” egyre fokozottabban avatkozott be a munkaerőgazdálko­dásba, így például az egyes mezőgazdasági munkanemekre megállapított hatósági munkabér, a gazdasági munkaerő­közvetítés révén. Külön fejezet tárgyalja a nagybirtok­­rendszerben kialakult idénymunkás vándormozgalom mér­vét és irányát, a bérezést, a munka jellegét, a munkaidőt. Elemzi a munkásgazda különleges helyzetét, aki szolgála­taiért magasabb bért és külön elhelyezést kapott. Foglalko­zik a helybeliek és az idegenből szerződtetett, valamint a szabadon felfogadott munkások munkabér- és kereset­viszonyaival is. Az egyes fejezeteken belül külön tárgyalja az 1937-től a mezőgazdasági munkanélküliség csökkenté­sére a náci Németországba irányult „munkásexportot”. A helyzet valósághű bemutatásához felhasználja a levél­tárakban található korabeli titkos jelentéseket is. Ugyan­csak feleleveníti az idénymunkások több évtizedes harcát életkörülményeik javításáért. A tanulmány munka- és lakóhelyi társadalmi életük sokoldalú ábrázolásával zárul. Akadémiai Kiadó Budapest

Next