Lengyel Béla: Szovjet irodalom Magyarországon 1919-1944 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1964)
A forradalmi fellendülés időszaka
Könyvtár szépirodalmi sorozata méltóvá váljék a tudományos sorozatához”.159 160 Történeti távlatban értékelve a vitát: valóban megvolt az elbeszélések politikailag nem szerencsés hatásának lehetősége; ezt azonban a Munka minden valószínűség szerint túlozza. Meglepő, hogy éppen a Munka lapjain lát napvilágot ez a pártos hangú cikk; a kommunista kiadvány mögötti ellenforradalmi szándék feltételezése szubjektív indítékokra utal. S hogyan értékeljük a Társadalmi Szemle reflexióját? Természetesen igaz, hogy ezek az olvasmányok nemcsak a reakciós propagandának szolgáltathattak akaratlanul érvet, hogy íme, mennyi szenvedést okoz a forradalom, — nyilvánvalóan a munkás olvasók harcos öntudatát sem erősítették. Mégsem lehet egyszerűen véletlenül történt politikai hibának tekinteni az elbeszélések kiadását, hiszen a külföldi kommunista kiadók is — kétségtelenül nem ellenforradalmi célzattal — megjelentettek polgárháborús tárgyú elbeszéléseket — ezeket és hasonlókat —, amelyek az átalakulás folyamatainak nagyszerű ábrázolásával utat törtek maguknak a világirodalomba. S végül: lehetett-e az adott körülmények között reálisan napirendre tűzni a szocialista társadalom építését ábrázoló művek megjelentetését? FEGYIN Nyeverov elbeszélésével együtt jelent megKonsztantyinFegyinnek, a forradalom és a polgárháború nagy ábrázolójának A kert c. írása, Sólyom György fordításában. A ház ura elmenekült; az elvadult kertben csak a kertész él feleségével. A nyaralóban gyermekotthont létesítenek. A kertész csak az uraságot siratja; végül felgyújtja az épületet. Az elbeszélés kiválóan érzékelteti azokat a nehézségeket, amelyekkel a forradalomnak az első esztendőkben meg kellett birkóznia, hogy behatolhasson a szolgasorban élt embernek a sokszázados szolgasághoz idomult tudatába. A polgári kritika megjegyzései190 jól szemléltetik, hogy a politikai és ideológiai előítéletek olykor mennyire képtelenné tettek a szovjet irodalmi művek megértésére. Fegyin Városok és évek c. regényére már előbb felhívta a figyelmet Nádass József a Századunkban.161 SOLOHOV Az Éhínség... c. füzetben látott napvilágot Solohov első magyar nyelven megjelent, polgárháborús tárgyú írása is, Lakatos Péter Pál fordításában. 159 Sándor Pál : Neverov : Éhínség. TSz 1932. 9. sz. 432. Ez az álláspont megfelelt a moszkvai emigráns írói körben készített platformtervezetben kifejtett nézetnek, mely szerint a párizsi Monde és Szikra hibát követett el Nyeverov és Taraszov-Rogyionov műveinek kiadásával ; ezek a kiadók „az ,útitárs’-irodalom terjesztői és teljesen figyelmen kívül hagyják a proletárirodalmat” ; a szocializmus építésének éveiben nem találtak kiadásra alkalmasabb és fontosabb könyveket, „mint az éhségévek regényét (Nyeverov : Taskend, a bőség városa), vagy ideológiailag gyenge és a forradalom-kezdeti színvonalon álló regényt (Csokoládé)”. A magyar irodalom platformtervezete. L. József Attila Összes Művei III. k. Bp. 1958. 438. 160 L. Kemény Simon kritikáját. A szovjet irodalom fogadtatása. . . c. fejezetben. 161 L. uo. 64