Lengyel Béla: Szovjet irodalom Magyarországon 1919-1944 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1964)
A szovjet irodalom fogadtatása a magyar irodalmi irányzatok és írók részéről
KOMMUNISTA ÉS SZIMPATIZÁNS ÍRÓK JÓZSEF ATTILA A legfontosabb hatásról, amely a magyar irodalmat a szovjet irodalom részéről érte, József Attila fejlődése és életműve tesz tanúságot.113 Az önmagával csatázó, ifjú József Attila verseiben több ízben rejtetten megjelenik Lenin alakja114; lényeges megnyilvánulásai ezek a szocializmus felé belső harcok közt előretörő tiszta léleknek. József Attila még serdülő korba sem lépett, amikor már feszült érdeklődéssel figyelt a forradalmi Oroszországban végbemenő világtörténelmi változásokra.115 Az épülő szocializmus országának képe lebegett a tizennyolcéves költő szeme előtt a Jövendő férfiak és az Üvegöntők írása közben. Most a teremtés kezdetén vagyunk, Egyszerű ez, Szélkiáltó madár c. verseiben az emberiség előtörténetének végét, igazi történetének kezdetét hirdeti. Majd ábrándszerű, idillisztikus képekben jeleníti meg az új társadalmat. (Nagy városokról beszélt a messzi vándor, A nagy városokat.) Későbbi versei mind határozottabban fejezik ki a forradalom, a szocializmus országa felől érkező segítség várását. József Attila sokoldalú világirodalmi érdeklődésében központi helyet foglal el az orosz irodalom. Anekdotának is kitűnő történetet mond el József Jolán arról, miképpen végződött 1923 nyarán a költő rövid ideig tartó könyvügynöksége. Hamar elbocsátották, mert, „csak Tolsztojt és Dosztojevszkijt volt hajlandó eladni, minden más könyvről lebeszélte vásárlóit”.116 Húsz éves volt, amikor Bécsben, az ott élő baloldali magyar emigráns írók segítségével alaposabban megismerkedett a szovjet irodalommal, amely azelőtt sem volt teljesen ismeretlen előtte. Gorkijt jóval előbb ismerte. Emléktárgyai között őrzik a Világ c. napilap 1915. július6-iszámának egy kivágottrészletét, amelyen Gorkij Beszélgetés az orosz cárral c. szatirikus írása olvasható. József Attila tízéves korától fogva élete végéig megőrizte ezt az újságdarabot.117 A gorkiji humanizmust vallotta; sok rokonvonást fedezett fel Gorkij és önmaga között; büszke volt 113 Lengyel Béla: József Attila és az Októberi Forradalom. MT 1967. 9—10 sz. 363—81. 111 Uo. 363—71. 115 Bóka László: József Attila és a Szovjetunió. SzK 1952. 12. sz. 36—37. 116 József Jolán: József Attila élete. Bp. 1940. 223. 117 Szántó Judit közlése. — „Gorkij, Zola, Dickens, Dosztojevszkij és Ady mutatják számára az utat . . .” emlékezik a tíz év körüli József Attiláról házbeli lakótársa és polgári iskolai tanulótársa, Visnyai Vilmos. A csodagyerek. József Attila Emlékkönyv. Szerkesztette: Szabolcsi Miklós. Bp. 1957. 37. 178