Lengyel Béla: Szovjet irodalom Magyarországon 1919-1944 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1964)
A szovjet irodalom fogadtatása a magyar irodalmi irányzatok és írók részéről
rá, amikor azt mondották, hogy hasonlít Gorkijra.118 Agárdi Ferenc, a kortárs és barát megemlékezése szerint „az irodalmi vitatkozások során József Attila osztotta Nagy Lajos véleményét ennek kedvenc íróit illetőleg, ö is nagyon szerette Gorkijt. . .”119 Nádass József elmondja, hogyan ismerkedett meg József Attila 1925- ben Bécsbentöbb kiváló szovjet irodalmi alkotással. Nádass elvitte az osztrák kommunista párt egyik könyvesboltjába, amely az Alserstrassén volt. József Attila leült a boltban, és itt lapozgatta, olvasta a könyveket. Itt ismerte meg V. Ivanov elbeszéléseit, köztük a 14—69. sz. páncélvonatot, Szerafimovics, Szejfullina írásait, Ognyev Kosztya Rjabcevét. Nádass odaadta neki Biok Tizenkettőjének német nyelvű kiadását. József Attilát magával ragadta a mű eszmei mondanivalója, képeinek nagyszerűsége, verselésének dinamikája. Kölcsönkérte a könyvet Nádasstól, aki csak hónapok múlva kapta vissza a kötetet, azzal az üzenettel, hogy „a nyersfordítással elkészült, köszöni, már nincs szüksége a könyvre”. Nádass lehetségesnek tartja, hogy nemcsak a — később ismertetendő — három szakaszt fordította le.120 Szántó Judit emlékezése szerint József Attila könyvei között megvolt Katajev Sikkasztok ja, Pantyelejmon Romanov Három pár selyemharisnyá j a. Szerette Babel elbeszéléseit, Ilf és Petrov 12 székét. Megragadta Libegyinszkij Egy hét\e kommunista hőseinek és Taraszov-Rogyionov Csokoládéja hősének, Zugyinnak a heroizmusa. Az utóbbi regényt megvédelmezte a Sarló és Kalapács irodalmi platformtervezetének szerzőivel szemben, akik elmarasztalták azt mint „ideológiailag gyenge és forradalom-kezdeti színvonalon álló regényt”.121 Avgyejenko Szeretek c. regényét olvasva felvetette, hogy az emberekben megvan a szeretet, de a kizsákmányoló társadalmi rend uralkodó osztálya gyűlöletre tanítja őket. Bogdanov Az első leány c. regényének megvitatásán megállapította, hogy a nők még nem szabadultak fel, a nőknek önmagukat kell felszabadítaniuk; a proletariátus úgynevezett szexuális problémája a megélhetés kérdése. Ismerte A csendes Don addig megjelent köteteit, és nagyra becsülte Solohovot, akit Tolsztoj méltó örökösének tartott. Rendszeresen olvasta a csehszlovákiai Prager-könyvkiadó magyar nyelvű és a Malik Verlag német nyelvű szovjet szépirodalmi kiadványait.122 József Attila azonban nemcsak szenvedélyes olvasója volt a szovjet irodalomnak: készült egypár műfordítása is, amelyek — ha nem is nevezhetők nagyobb igényű vállalkozásoknak, inkább alkalmi próbálkozásoknak tekinthetők — fontos dokumentumai ennek az érdeklődésnek. Biok Tizenkettő c. költeményének három szakaszból álló 9. részét választotta ki. 118 Szántó Judit közlése. 119 Agárdi Ferenc: Nagy Lajos és József Attila. Csillag 1954. 12. sz. 2295.; uő: Emlékek. József Attila Emlékkönyv. 274. 120 Nádass József: József Attila elsó találkozása a szovjet irodalommal. SzK 1955. 3. sz. 31—32.; uő: Néhány emlék tizenkét esztendőből. József Attila Emlékkönyv. 161—62.; uő: Láng és korom. 375—79. 121 ,,A magyar irodalom platform-tervezete”. L. József Attila összes Művei. Ш. k. Bp. 1958. 219. 122 Szántó Judit közlése. 12* 179