Lengyel Béla: Szovjet irodalom Magyarországon 1919-1944 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1964)
A szovjet irodalom fogadtatása a magyar irodalmi irányzatok és írók részéről
Elült az utca, semmi zaj. Hallgat mélyen a Néva partja. Rendőr se jár. — Ninos bor, sebaj, Ma tor lesz annál, aki tartja. A burzsuj homályban oson. Lapul, nyakát behúzza fázva, Bevont farokkal, kushadón Vén éhes eb húz a nyomába. A burzsuj némán néz a ködbe S mint az a koszrágta, kizárt Behúzott farkú eb, mögötte Kushad a régi világ. A fordítás keletkezésének időpontját nem ismerjük; a szöveg csak a felszabadulás után vált ismeretessé. Szántó Judit szerint egy német folyóiratban megjelent fordítás alapján készült.123 Ezt a kérdést Nádass előbbi közlése minden bizonnyal tisztázta. Úgy látszik, József Attila nem ismerte Lányi Sarolta korai tolmácsolását. Ha tekintetbe vesszük, hogy kénytelen volt fordítást használni, nem kérhetjük számon tőle, hogy egyik vagy másik kép nem egyenértékű az eredetivel. A fordításrészlet, mely a régi rend felbomlását érzékelteti, tökéletesen felkelti Biok művének hangulatát; különösen sikerült a harmadik szakasz képének erőteljes tolmácsolása. József Attila Majakovszkij-fordítása A Hét c. lapban jelent meg 1932- ben.124 A költő az alábbi pár soros részletet tolmácsolja a 150 millióból: Egyszázötven millió ! E vers költőjének ez a neve. Csapkodó lövedék-jégeső A ritmusa. Cikk-cakkban vetődő tűz-szelek, Bányalégviharok, csapódó aknák — Terek pattognak, Ház házra ugrik. Én beszélőgép vagyok. Utcakövek örvénylenek. Lépteitek a talajba sajtolódnak Csörömpölve, mint betűk: Egyszázötven millió: Sulykol. S hát így nyomattatott itt ez a kiadás. Szántó Judit közli, hogy a fordítás alapjául J. R. Becher német fordítása szolgált.125 A tolmácsolásban erősen érvényesült a német költő expresszionista stílusa.126 József Attila terve, hogy lefordítja az egész költeményt, nem valósult meg.127 123 Uő: József Attila műfordításai. Bp. 1954. 4. 124 Hót 1932. 2—3. sz. 18. 125 Szántó Judit: József Attila műfordításai 4. 126 A fordításról 1. még: Radó György: Orosz versek József Attila fordításában. It 1951. 1. sz. 98. és Gáldi László: József Attila, a műfordító. It К 1955. 2. sz. 10. 127 Botka Ferenc — Szántó Judit tájékoztatása alapján — közli, hogy József Attila 1932 nyarán megismerkedett egy Kira nevű orosz elvtársnővel, Majakovszkij 180