Lengyel Béla: Szovjet irodalom Magyarországon 1919-1944 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1964)
A szovjet irodalom fogadtatása a magyar irodalmi irányzatok és írók részéről
Miféle gorkiji sugalmazásról és szemléletről beszélhetünk itt? Az elnyomott forradalmi tömeg erejének megmutatásáról, a szükségszerűen bekövetkező győzelem érzékeltetéséről, a munkásság helyzetének mélyen együttérző, realisztikus ábrázolásáról. A Szocialisták dübörgő soraiban az elnyomott, de már öntudatra ébredt munkások optimizmusa szólal meg, mint Az anya Pavel Vlaszovjának a bíróság előtt védekezés helyett elhangzott vádbeszédében. A költő gorkiji humanizmussal ábrázolja a megmozdult tömeget; nem elvont erőként, hanem kézzelfogható valóságában, atomjaiban mutatja meg: Nyirkos, görbedő atyáim, édes sovány leánykáim a tömeg. (Tömeg) Az Anyámat és József Attila más, anyjáról írt verseit olvasva, akarvaakaratlanuí az elnyomott, megfélemlített proletárasszony előképe, a gorkiji Anya jut eszünkbe, úgy ahogy a regény első fejezeteiben megismertük. Majakovszkij költészete bécsi utazása előtt sem volt egészen ismeretlen számára. Ismerte a szovjet költő egyik korai ars poeticáját, amely A költő munkás címmel jelent meg a Mában, Mácza János tolmácsolásában.132 Már bécsi útja előtt buzgón olvashatta a Mát, Kassák hatása alatt állott. Megerősíti ezt az a tény, hogy Tanítások c. ciklusát elküldötte Bécsbe, Erg Ágostonnak azzal, hogy adja át Kassáknak. Hont Ferenc visszaemlékezésében megállapítja: Erg Ágoston „ismertette meg velünk, Attilával is, az úgynevezett aktivista irodalom fő termékeit”.133 Majakovszkij a költő munkáját a fizikai munkáséhoz és a mérnökéhez hasonlítja: együtt szépítik meg a világot. Éppen a Tanítások c. ciklus Üvegöntők c. versében bukkan fel először ez a kép. (A vers első ízben 1923. dec. 30-án jelent meg a Makói Friss Újságban.) Néha napszámosnak hívjátok őket, néha pedig költőnek mondjátok, noha nem több egyik a másiknál. .. Majd ismét feltűnik A világ megteremtése c. versében (mely a kritikai kiadás szerint nem lehet későbbi 1924 szeptemberénél): — most munkás lehet, vagy talán költő, hiszen mindegy a munkás, a költő — Művészileg legérettebb formában A város peremén c. költeményének jól ismert zárószakaszában ölt alakot ez a gondolat. Majakovszkij ösztönzése kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy József Attila felismerje hivatását, és a „szépség koldusából” a „villámok szeretőjévé” váljék. 132 Majakovszkij: A költő munkás. Fordította: Mácza János. Ma 1921. 9. sz. 118. 133 Péter László: József Attila Szegeden. A Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai. 34. sz. Szeged 1956. 32. 182