Lengyel Béla: Szovjet irodalom Magyarországon 1919-1944 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1964)
A szovjet irodalom fogadtatása a magyar irodalmi irányzatok és írók részéről
Gáldi László József Attila műfordításairól szóló tanulmányában azt állítja, hogy az Invokáció Majakovszkij 150 milliójára emlékeztet. Szántó Juditra hivatkozik, aki már korábban észrevette a műfordításoknak e versben észlelhető hatását anélkül, hogy valamelyik költőhöz kapcsolta volna.134 Valóban van hangulati rokonság a vers és a szovjet műfordítások között, de ezt a benyomást eleve sugalmazza a téma, hiszen egy születő új világról, a fiatal Szovjetunióról van szó az Invokáció ban. Ugyanebben a tanulmányában Gáldi rokonságot állapít meg József Attila egy-egy verse és Biok meg Jeszenyin egy-egy verse között. Nem hatást, hanem motívumközösséget lát József Attila Külvárosi éj és Biok Tizenkettó c. költeményének egyegy részletében (a József Attila által lefordított részletről van szó), valamint a magyar költő Háló c. versében és ismertetett Jeszenyin-fordításában. Helyesen állapítja meg, hogy József Attilát „mintegy saját költői képvilága is predesztinálta e szovjet versek lefordítására”.135 A motívumközösségre vonatkozó megjegyzést magunk is megerősítjük: József Attila A számokról c. versében az egyén semmiségét, a közösség határtalan erejét megérzékítő képe meglepően azonos Majakovszkijnak azzal a közismert képével, melyet a szovjet költő a következő évben, Lenin halálára írt lírai elbeszélő költeményében használt, a pártról szóló részben. József Attila egyik forradalmi szimbólumának forrására, Vszevolod Ivanov A 14—69. sz. páncélvonat c. regényére Nádass József hívta fel a figyelmet.136 Az első verse, melyben a „páncélvonat” mint a forradalom jelképe jelenik meg (Nádass nem említi): Acélgömb föl, föl! emelkedj! A szimbólum értelme az előbbinél világosabban bontakozik ki a Páncélvonat c. versében. (1926 áprilisában írta.) Minden gyűlöletem a feneszép jövőnek — miért késik a vas-szagú, mikor annyira várom ! Egy elfelejtett bús alagútból kiront még zúgva a páncél vonat, ütegeiben tömített fények — az én tékozolt sok szép erőm. A szimbólum nem egyértelmű: a társadalmi motívummal a szerelem utáni vágyakozás motívuma keveredik. A két motívum sajátos vegyülésével találkozunk A mennyei páncélvonatb&n is. Mert küzdeni kell a halálban is: a fáradt élet nem bír minden harcokat — mikor még friss eleven voltam, mért nem akkor zúdultál szívemből, jobbharcú, mennyei páncélvonat! 134 Gáldi László idézett cikke 11—12. 135 Uo. 136 Nádass József: idézett cikkek. 183