Lengyel Béla: Szovjet irodalom Magyarországon 1919-1944 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1964)
A forradalmi fellendülés időszaka
szobrot, egy műemléket sem, — csak saját céljaira fordítja őket. — E tekintetben mintha felette állnának azoknak a népeknek, akik még a régi szobroktól is félnek ! !”15 A SZOVJET ÍRÓK ELSŐ KONGRESSZUSA A személyes kapcsolatok felvételében, a közvetlen érintkezésben a harmincas évek első felének legnagyobb eseménye a szovjet írók első kongresszusa, melyet 1934-ben tartottak Moszkvában. A haladó magyar irodalmat Nagy Lajos és Illyés Gyula képviselte. Jól ismert tény: mennyire fájt József Attilának, hogy nem vehetett részt a kongresszuson. A mellőzés kétségbeesett, vigasztalan hangulatba kergette; nem tudott belenyugodni az igazságtalan döntésbe.16 Illyés Gyula és Nagy Lajos hazatérésük után nemcsak a barátok, ismerősök körében, hanem a sajtóban is beszámoltak élményeikről, tapasztalataikról. Ez igen nehéz helyzet elé állította a két írót. Egyértelműen rokonszenvező tájékoztató kiadása — még ha szándékukban is lett volna ilyesmi — nemcsak személyes biztonságukat fenyegette volna; egy ilyen könyv legális megjelentetése teljesen lehetetlen volt. Az ellenforradalmi nyomással szembeállt a baloldal érthető, jogos várakozása. A két író különböző sikerrel oldotta meg a feladatot.17 Illyés Gyula és Nagy Lajos meghívása az írókongresszusra ürügyet szolgáltatott a szélsőjobboldali Nemzet Szavának számos magyar író elleni denunciálásra. A lap felszólította ezeket az írókat: védekezzenek, miért tartja őket a Szovjet forradalmi íróknak.18 Kodolányi János a Szabadságban tiltakozott az élő magyar irodalom legjobbjainak megtámadása ellen.19 A szovjet írók első kongresszusáról nem egy folyóirat tájékoztatta az olvasóit. A Munka közölte Ehrenburg hozzászólását az írói alkotómunka sajátosságáról, a művészi alkotás egyéni jellegéről, a klasszikusoktól való tanulásról, az új tartalomnak megfelelő új formák létrehozásáról.20 A Századunk beszámolt a kongresszus lefolyásáról. Gró Lajos azt a nézetét fejtette ki, hogy a szocialista tartalmat kifejező új formák még nem jöttek létre, a regény egyelőre szociológiai riportázs; ennek az irodalomnak valójában nem is volt életalakító ereje, s korszerűsége csak felületi. „Gorkijon keresztül a 19. század kel életre benne és ha az orosz figurák azelőtt a misz-15 Mattyasovszky Kasszián : Az antikrisztus birodalmában. PSz 1934. 4. sz. 299—302. 16 L. József Attüa Összes Müvei. III. k. Bp. 1968. 278. és 468. —Tamás Aladár : József Attila a munkásmozgalomban. József Attila Emlékkönyv. 299. ; Sándor Pál : Emlékeim József Attiláról. Uo. 325—27. 17 L. A szovjet irodalom fogadtatása... c. fejezetet. 18Uy Károly: Védekezzenek... (Magyar írók szovjet listán alcímmel.) NSz 1934. X. 27. 19L. A szovjet irodalom fogadtatása... c. fejezetben. "Farkas Ödön: Moszkvai írókongresszus. M 1934. 38. sz. 1109—15. — A Munka szerkesztője, Kassák Lajos nyílt levelet intézett Gorkijhoz, a kongresszus alkalmából. Uo. 37. sz. 1076. L. A szovjet irodalom fogadtatása. .. c. fejezetben. 1 36