Lengyel Béla: Szovjet irodalom Magyarországon 1919-1944 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1964)
A forradalmi fellendülés időszaka
tikumhoz, ma a technikához menekülnek.21 A kritikus nem vett tudomást a szovjet irodalomnak a harmincas évek derekáig elért eredményeiről, a már ebben a rövid időszakban létrejött kiváló alkotásokról. A Nyugat francia folyóiratszemléjében ismertette a francia folyóiratok közleményeit a kongresszusról.22 Az írókongresszus eseményeiből érthető módon Gorkij beszédére irányult a fő figyelem. Kállay Miklós a Napkeletben „irodalomelméleti tudatlansága” és Dosztojevszkij értékelése miatt megtámadta Gorkijt; a Nyugat, válaszában gúnyosan leleplezte a rágalmazó „félreértést”.23 A BALOLDALI SAJTÓ A SZOVJETUNIÓ MEGISMERTETÉSÉÉRT A forradalmi mozgalom fellendülése számos baloldali folyóiratot hívott életre, — közöttük az illegális kommunista párt legális folyóiratait, a 100%-ot, majd a Társadalmi Szemlét. Sok folyóirat alig született meg, a hatóság máris véget vetett életének. József Attila lapjából, a Valóságból mindössze egy szám látott napvilágot. Egyik rendőrségi eljárás, lapbetiltás24 a másikat érte, de a szerkesztők és munkatársaik vállalták az állandó veszélyt. A húszas évek második felében eddig merőben ismeretlen hang szólal meg a magyar sajtóban: a baloldali lapok az ezópuszi nyelv lehetőségével sem élve, bátran hirdetik a Szovjetunió fejlődését, erősödését, kulturális, művészeti eredményeit és visszaverik az ellenforradalmi sajtó szovjetellenes propagandáját.25 Megcáfolják a reakció leggyakrabban hangoztatott érveit, elsősorban a kommunisták hazátlanságának vádját. A Szovjetunió példája azt mutatja, hogy a szocialista nemzetköziség jól megfér a nemzeti jelleggel. Csak a szocializmus képes az egész népet a nemzeti kultúra része-21 Gró Lajos:] A moszkvai írókongresszus. Száz 1934. 10. sz. 405—09. — Gorkij előadásának ismertetését 1. Gorkij és hatása... c. fejezetben. 22 Költészet és forradalom. Ny 1934. 23—24. sz. 610—11. 23 L. Gorkij és hatása. . . c. fejezetet. 24 A Forrást például azzal az ürüggyel tiltották be, hogy hirdetést közölt a Párizsban magyar nyelven megjelent Monde-ldadványokról. (L. az 1930. 4. sz. hátsó borítólapjának belső oldalán.) Ebben a sorozatban látott napvilágot Nyeverov és Taraszov- Rogyionov egy-egy regénye is. — L. Máté György : Szikrától lobban a láng. Bp. 1956. 89. — A betiltásról hasonlóan nyilatkozik Gereblyés László, a folyóirat szerkesztője. Azzal vádolták a lapot, hogy a franciaországi kommunisták pénzelik. Erről Nagy Péter: ,,A Monde magyar könyvei”. L. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Szerkesztette: Szabolcsi Miklós és Illés László. Bp. 1962. 282.—Egészítsük ki mindezt azzal a bűnügyi nyomozói jelentéssel, amely a Forrás munkatársainak kommunista tevékenységéről szólva, azt a bizalmas értesülést közli, hogy a Csokoládét eladók útján terjesztették, és a szerkesztőség helyiségében a regények kb. harminc példányát látták. Pt. I. Bp. TSZK. 1930—8931/171. 25A legjobb írók, költők, fordítók és irodalomtörténészek... Szabadon 1932. 1. sz. 13. „Goethe álma a világirodalomról ismét egy lépést tett előre a megvalósulás felé. Nem kiadóvállalatok szeszélyétől és számításaitól, nem akadémikusok korlátolt szimpátiáitól függ a könyvkiadás, hanem az állam első koponyái, avantgardista toliforgatói határozzák meg azokat a könyveket, melyeket a népesség kezébe adnak. Ponyvák helyett klasszikusokat olvasnak Oroszországban. . .” Hadd jegyezzük meg, hogy a folyóiratnak ugyanezen az oldalán jelent meg József Attila Fagy c. verse. 37