Lengyel Béla: Szovjet irodalom Magyarországon 1919-1944 - Irodalom - szocializmus (Budapest, 1964)
A forradalmi fellendülés időszaka
Számadó György, romániai magyar író említett műfordításkötetében A szittyák is napvilágot látott.281 A költőt a forradalom féltése, a forradalom megsemmisítésére törő nyugati burzsoázia gyűlölete ihlette hatalmas pátoszú versének megalkotására, melyet eszmeileg ellentmondásossá tesz a szolovjovi ,,pánmongolizmus”, a civilizációellenesség, és az ösztönösség, a „nyers akarat” bizonyos értelmiségi körökben divatos kultusza. így is a forradalmi költészet korai nagy alkotásai közé tartozik.282 A vers magyar nyelvű megjelenése figyelemre méltó esemény, de fordítása prózai, helyenként az értelmetlenségig zavaros. Annál nagyobb jelentőségű tény, hogy József Attila — amellett hogy lefordította Majakovszkij és Jeszenyin egy-egy versét — művészien tolmácsolta a Tizenkettő egyik részletét is. A vers mély hatást tett rá költészetének kibontakozása idején.283 JESZENYIN Jeszenyin költészete és alakja iránt a húszas évek derekától nem szűnik meg az érdeklődés.284 Az orosz falu, a szülőföld, a természet felülmúlhatatlan szépséggel tükröződik lírájában. Gorkij azt írja róla megemlékezésében — ahol beszámol egy fájdalmas hangulatú berlini találkozásról, s a költő több versét idézi —, hogy Jeszenyin „tulajdonképpen nem is ember, hanem hangszer, amelyet a természet azért hozott létre, hogy kifejezésre juttassa a .tájak végtelen gyászát’, a minden élőlény iránti szeretetet és könyörületet, amelyre mindennél inkább rászolgál az ember”.285 A polgári sajtóban napirenden van a törekvés a költő tragikus sorsának politikai kiaknázására; ez a mesterkélten egyszerűsítő magyarázat mellőzi azt a tényt, hogy a költő, aki tragikusan átélte a régi és az új élet ellentmondásait, a régi falu elképzelt idilljét siratva is az új, szocialista élet mellé áll. A húszas évek második, a harmincas évek első felében a baloldali sajtó révén lényegesen kiegészül a Jeszenyinről alkotott kép. A 100% 1927-ben közli egyik forradalmi versét, Az idők beteljesedése címmel, L. Tihanyi Ernő fordításában.286 287 A tolmácsolás elég sikerült, a képeket szerencsésen visszaadja, a ritmika és a rímelés azonban helyenként kifogásolható. Hogy lehetséges jobb megoldás is, azt József Attila bizonyította be, aki szintén lefordította a verset. Ez a fordítás — Majakovszkij 150 rat'/Zí'ójának részletével 281 Alexander Blok : A szittyák. Fordította : Számadó György. L. Most csak ennyi. . . Bp. 1930. 54—66. — A fordító Ehrenburg említett verse mellett még Andrej Belij A feltámadt Krisztus c. versének részletét és Vagyim Sersenyevics Egy köszöntő a mi egészségünkre c. versét tolmácsolja a kötetben. 282 L. История русской советской литературы. Том I. 274. 283 L. A szovjet irodalom fogadtatása... с. fejezetet. 284 L. Szórványos nyomok... c. fejezetet. 285 Maxim Gorkij : Szergej Jesszenin. PN 1927. 258. sz. 3—6. 286 Sergej Jesszenin : Az idők beteljesedése. Fordította : L. Tihanyi Ernő. 100% 1927. 4. sz. 101. 287 L. A szovjet irodalom fogadtatása... c. fejezetben. C* 83