Ligeti Lajos: A magyar tudomány tíz éve, 1945-1955 (Budapest, 1955)
Hevesi Gyula: A műszaki tudományok fejlődése a felszabadulás után
248 HEVESI GYULA körülményeik ellenére is igen jelentős szolgálatokat tettek a hozzájuk tartozó iparágak fejlesztése terén. A maguk összességében ezek az intézetek fontos szerepet töltöttek be hazánk szocialista iparosításának eddigi menetében : elősegítették a technológia tökéletesítését ; egyes területeken új technológiát dolgoztak ki ; foglalkoztak a baráti államoktól átvett új eljárásoknak a hazai viszonyokra való alkalmazásával ; kiszélesítették hazai nyersanyagaink felhasználási lehetőségeit stb., stb. Bár a kutatási eredmények realizálásának exakt értékelésére eddig nem fordítottunk elég figyelmet, hozzávetőleges számítás alapján is kétségtelenül megállapítható, hogy a legtöbb intézet már eddig is igazolta a ráfordított beruházási és fenntartási költségeket, egyik-másik annak többszörösét is. A következőkben csak a fontosabb intézetek néhány legjellegzetesebb munkájára kívánok rámutatni, miután az ipari műszaki kutatás eredményeit az egyes szakterületekre vonatkozó cikkek részletesebben ismertetik. Hazánk földtani és vízrajzi viszonyainak tanulmányozásával, ásványi kincseink és energetikai tartalékaink felderítésével több nagy intézet foglalkozik. Ilyen elsősorban a Magyar Állami Földtani Intézet mintegy 200 munkatárssal ; főfeladata az ország részletes földtani térképezése, az ásványi nyersanyagok felkutatása és komplett vizsgálata, valamint az ezzel kapcsolatos dokumentációk gyűjtése és feldolgozása. Lényegesebb eredményeiből kiemeljük az 1 : 300 000 méretarányú földtani térképek elkészítését, továbbá a mecseki kőszénterület korszerű telepazonossági vizsgálatát. Az Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, amely a felszabadulás óta rohamosan fejlődött, jelenleg több száz főnyi létszámmal dolgozik és — különösen az általa kidolgozott szeizmikus mérőberendezéssel és mérési eljárással — a tudomány és a népgazdaság szempontjából egyaránt igen jelentős eredményeket ért el. A Geodéziai és Kartográfai Intézet új felsőrendű háromszögelési eljárást dolgozott ki, amely háromszögelési munkálatainknál lényeges idő- és költségmegtakarítást jelent. A hidrológiai kutatás központi intézménye, a Vízgazdálkodási Tudománvos Kutató Intézet mintegy 200 munkatárssal. Az Intézet vízépítési modellkísérleti laboratóriuma befejezés előtt áll és 1955 első negyedében kezdi meg működését. Számos jelentős munkája közül ki kell emelnünk azt a hatalmas munkát, amelyet^ az ország hasznosítható vízkészletének feltárásával és számbavételével végzett. Ezzel lehetővé vált mezőgazdasági, ipari és városi telepítéseink helyes és gazdaságos vízellátásnak megoldása. A Bányászati Kutató Intézet főleg a bányászati munkálatoknál bevezetett új technológiák, frontfejtés, fejtőgépek, rakodófúró- és egyéb speciális gépek, valamint a bányabiztosítás, léghűtés és szellőztetés kérdéseinek vizsgálataival foglalkozik. Kidolgozta különböző fontos tűzálló anyagok nemesítési módszereit, a szénbányászatban előálló por lekötésével kapcsolatos eljárásokat, a salakosodó szén racionális elégetésére irányuló módszereket, elvégezte hazánk egyik igen értékes ásványi kincsének, a bentonitnak felhasználási módjára vonatkozó kutatásokat stb. A Bányászati Robbantástechnikai Kutató Intézet kifejlesztette a millszekundumos robbantás módozatait és bevezette hazai alkalmazását.