Lonovics János - Fazekas Tamás - Varró Vince (szerk.): A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának története (Budapest, 2003)
Julesz János - Szarvas Ferenc: Az I. sz. belgyógyászati klinika története Julesz Miklós igazgatása ideján (1959-1972)
eredményeiből számos közlemény született, és több kandidátusi értekezés jelentős fejezeteit is szolgálták (Dávid Margit, Tiboldi Tibor, László Ferenc, Csernay László). Az experimentális vizsgálatok mellett, velük szinte egy időben megkezdődtek a diagnosztikai vizsgálatok is. Különösen nagy lökést adott a módszerek bevezetéséhez Csemaynak Julesz professzor jóvoltából végzett budapesti tanulmányútja a Rusznyák-klinikán. Viszonylag rövid idő alatt a pajzsmirigy jóddiagnosztikát, a vörösvértest térfogat- és élettartammérését, a vaskinetikai vizsgálatokat, a 131I-al jelölt triolein- és olajsav- fölszívódás mérését, a renográfiát, több szerv (pajzsmirigy, máj, vese) szcintigráfiás vizsgálatát sikerült munkatervbe iktatni. A diagnosztikai módszerek és az in vivo vizsgálatok száma nagymértékben emelkedett, 1972-re megközelítette az évi háromezret. Ezt a jelentős növekedést az tette lehetővé, hogy Julesz professzor, fölismerve az új technika klinikai jelentőségét, további szobákat bocsátott rendelkezésre a harmadik emeleten, és jelentősen növelte a laboratórium dolgozóinak számát. Klinikai tevékenysége mellett több fiatal (Nemessányi Zoltán, Julesz János, Novaszel Balázs, Galuska László) is csatlakozott az izotópdiagnosztikai munkacsoporthoz. Bíró András betegsége miatt egy év után kénytelen volt elhagyni a laboratóriumot, helyette előbb éveken keresztül Kulcsár Ferenc vegyészi, majd Bánfalvi Gáspár gyógyszerészi munkakörben dolgozott. Utóbbi nevéhez fűződik az első indium generátor elutumával kidolgozott jelölési technika. Figyelemre méltó fejlődést hozott 1967-ben a liquid szcintillációs méréstechnika bevezetése. Julesz professzor az MTA külön műszerkeretéből 1 db Packard típusú három csatornás liquid szcintillációs spektrométert szerzett. Ez a készülék tette lehetővé, hogy az endokrin munkacsoport Faredin Imre vezetésével Julesz professzor fő témáját, a bőr és szőrzet endokrin vonatkozásait világszinten tanulmányozhatta. A készülék méréstechnikai kiszolgálását az izotóplaboratórium végezte. Hamarosan nemcsak az endokrin munkacsoport, de más klinikák kutatói is elkezdték 14C és 3H jelölt vegyületek nagyszámú mérését. A Gamma Művek technikai támogatásával az 1970-es évek elején a szcintigramok információtartalmát növelő matematikai eljárásokat vezettek be vagy fejlesztettek ki Csirik János támogatásával. Később az orvosi képfeldolgozással foglalkozó picture processing munkacsoport alakult. Ezt a József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumában Kalmár László professzor kezdeményezésére Csernay László irányította. Számítógépes leletezést vezettek be. Julesz professzor nagy örömmel támogatta ezt a nyitást, látta, meglátta, hogy a számítástechnika orvosi alkalmazása előtt hatalmas jövő áll. Julesz professzor halálának évében a diagnosztikai munka minőségi ugrását a hitelből vásárolt színes, igen gyors Picker Magnascanner 500i és a Magyarországra érkezett első két gammakamera egyikének telepítése tette lehetővé. Ehhez újabb helyiségek kellettek, így lassan a harmadik emelet egész déli szárnya az izotóplaboratóriumhoz került. A nagyobb területen és a jelentősen nagyobb létszámmal működő izotóp diagnosztikai laboratóriumból már Varró Vince klinikaigazgatása idején (1976) alakult az önálló központi izotópdiagnosztikai laboratórium, melyet hazánkban elsőként professzori rangban Csernay László vezetett. 163