Mádl Antal: Írók történelmi sorsfordulókon. Osztrák és német írók, magyar kapcsolatok (Budapest, 1979)
II.
jók között, ha mindenki az igazságot keresné, és az igazságban rejlő etikai forrásból merítené erejét? ”33 Mindezek a megnyilatkozások és interjúk egyértelműen hangsúlyozzák a harcosság mellett a humanizmusnak minden emberit felölelő egyetemességét, amely jelleg a Józsefben, az esszéisztikus és gyakorlati tevékenységben egyaránt kifejezésre jutott. Thomas Mannra mély benyomást tettek találkozásai magyar barátaival és ismerőseivel, magyarországi vendéglátójával, továbbá Bartók Bélával, Kosztolányi Dezsővel, Kerényi Károllyal, korábban még a Lukács családdal, és legutolsó magyarországi látogatása alkalmával József Attilával; ezenkívül megismerkedése a magyar faluval, annak szociális nyomorával és emberhez méltatlan életkörülményeivel. Csak így magyarázható, hogy tíz évvel utolsó magyarországi látogatása után a Doktor Faustus főhősét, a magányosan élő Leverkühnt is végigvezeti azon az úton, amely Bécsen és Budapesten keresztül őt is elvitte a magyar faluba. Innen visszatérve Leverkühn Zeitblom barátjának mondja el benyomásait. Ezek az élmények feltűnő módon egyeznek azzal az interjúval, amelyet Thomas Mann 1936-ban magyar újságíróknak adott.34 Leverkühn ezen az úton — éppen úgy, mint tíz évvel előtte szerzője — egy új világot ismert meg. Ebben a világban találkozott Leverkühn Madame de Tolnával, a „világ-barátnőjével”, aki a Pfeifferingben élő remete számára csakugyan a világot jelképezte, a világot, ahogyan ő megismerte, ahogyan szüksége volt rá, ahogyan elviselte ezt a világot, bizonyos distanciával, ezt a kíméletes módon önmagát távoltartó világot”.35 Leverkühnre Madame de Tolna, Thomas Mannra vendéglátójának Hatvány Lajosnak a húga, Hatvány Irén — aki Budapesttől keletre, a Hatvanybirtokra visszahúzódva élt magányában — gyakorolt mély benyomást. De magyarországi látogatásai során Thomas Mann megismerte ennek a világnak a másik oldalát is. Ezt a világot az író számára Otto Zarek — az akkor magyarországi emigrációban élő német író és újságíró — képviselte, aki Fittelberg néven vonult be a Doktor Faustusba.36 Ez a világ Leverkühn, illetve tíz évvel korábban Thomas Mann számára jelentős szellemi gazdagodást hozott. „Itt töltött Leverkühn tizenkét napot úgy, mintha éppen utazásairól saját birtokára tért volna haza, olyan házias környezetben és előkelő pompában, amelyet a XVIII. század korabeli termek és szalonok jelentettek a várban, valamint azok az utazások, amelyeket a fejedelemség nagyságú birtokon tett, és amelyre egy alázatossággal teli és részben török eredetű szolgahad kísérte el. Élvezője volt egy ötnyelvű könyvtárnak, és a zeneteremben, annak pódiumán két nagyszerű zongorának, egy házi orgonának és mindenfajta egyéb luxusnak.” Ennek a luxusnak közvetlen közelében a regényhős „az urasághoz tartozó falut ismerte meg, annak legmélyebb szegénységében, egy egészen archaikus és forradalom előtti életszínvonalon”.37 S Thomas Mann, aki utolsó magyarországi látogatása alkalmából azt írja, hogy még szívesen időzött volna Hatvány Lajos könyvtárában38 hangsúlyozza 1936-ban adott inteijújában, hogy vendéglátója 33 Freud 80. születésnapja alkalmából Thomas Mann ünnepi beszédet mondott Bécsben, majd csatlakozóan interjút adott Juhász Andornak, a Magyar Hírlap (1936. május 17.) munkatársának. 34 Vér Andor: „Itt még mindig nagyon éles a szociális ellentét az alsó és a felső rétegek között”. Thomas Mann nyilatkozata magyarországi benyomásairól. Szabadság 1936. jűn. 14. 35 Thomas Mann: Gesammelte Werke in zwölf Bänden. Aufbau-Verlag, Berlin 1955. 530. 36 Uo. 539. 37 Uo. 536-537. 38 Gergely Istvánnak adott interjújában (Az új fanatikus humanizmusról és a párbajozó idealistákról beszé.l Thomas Mann. A németség kérdése nem útlevél-kérdés, in: Esti Kurír 1937. jan. 14.) külön szól igen elismerően Hatvány Lajos könyvtáráról. 220