Madzsar József: Madzsar József válogatott írásai (Budapest, 1967)
14. A szakszervezeti ellenzéki harc frontján
függéseikben látni, feltárta a szociáldemokrata politika megalkuvásait, kitűnő harcosokat nevelt.”443 A Madzsar-szemináriumok nem elvont fejtegetések szőrszálhasogató vitáiban merültek ki, hanem mindig összefüggésben voltak a mozgalom gyakorlati feladataival, szervesen illeszkedtek a napi feladatokba. így a nemesfémes szakszervezet Kazinczy utcai helyiségében 1929-ben megindult Madzsar-szeminárium is hasonló célokat szolgált. Tagjai a Simplon kávéházban Madzsar köré tömörülő baloldali értelmiségiek: Csont Ferenc, Köves András, Berend Rezső, Vértes György; a szervezett munkások közül: Palotás Imre, az építőmunkás ellenzék vezetője; Kruzslák Béla, a vasmunkás ellenzék részéről, Sollner József és Meister Henrik a nemesfémesektől — és még többen az ellenzékiek közül. A cél az volt, hogy jól felkészült előadókat képezzenek az ellenzéki harcokra. „A Madzsar-szeminárium tehát legálisan indult — írja a résztvevő Vértes György. — Mindez azonban csak ürügy volt és a Madzsar-szemináriumunk azonnal egybe volt kötve a gyakorlati munkával. Eleinte az a feladatunk, hogy ellenzéki bázisokat képezzünk a különféle legális szervezetekben. Mindnyájunknak voltak már alapismereteink, Madzsartól a szemináriumvezetés módszereit tanultuk, főleg pedig bizottságfélét képeztünk az ellenzéki erők összefogásának megszervezésére ... A mi feladatunk az volt, hogy a szociáldemokrata párt szervezeteiben tevékenykedve olyan legális szervezetet hozzunk létre, amely az ellenzéki erőket •• * 99444 összevonja. A szemináriumnak József Attila is tagja volt, aki ugyanúgy, mint a szeminárium többi résztvevője — ahogy Vértes György említi — „rajongott Józsi bácsiért”.445 Lakásán számos esetben maga József Attila is megfordult. A fiatal költő marxista világnézeti fejlődésére komoly hatással lehetett Madzsar és a szeminárium közössége. Maga az a tény, hogy 1930 szeptembere óta tagja lett az illegális KP-nak ezt a feltevést erősíti.446 Később — amikor a Kazinczy utcai helyiség már veszélyessé vált —, Ferenc József rakparti lakásán és Csont Ferencnél tartotta megbeszéléseit. Az SZDP-ből való kizárása után már ez sem volt lehetséges; ezért egy ideig — 1931 novemberében —, néhányszor József Attila Székely Bertalan utcai lakásán találkozott a csoport. Egyik alkalommal Madzsar a megbeszélt időben nem jelent meg. Távolmaradását nem jelezte. Már komolyan nyugtalankodtak a résztvevők és nem tudtak magyarázatot találni arra, hogy a mindig pontos és rendkívül fegyelmezett előadó miért maradhatott el. Statárium volt, és ez különös óvatosságra intett. A következő alkalommal azután Madzsar szűkebb körben „megmagyarázta” távolmaradásának okát.447 Az uralkodóosztályon belüli ellentéteknek egyik tüneteként 1931 novemberében Vannay körül csoportosuló kalandor jobboldali elemek alkalmasnak találták az időt arra, hogy puccs útján magukhoz ragadják a hatalmat. Kapcsolatot építettek ki a Garbai-csoporttal Bécsben, aki Akácos Sándor emigránst Budapestre küldte azzal a feladattal, hogy a munkásság hangulatáról és csatlakozási lehetőségeiről tárgyaljon.448 Vannayék ismerve Madzsar nagy befolyását az ellenzéki munkásság körében, valamiképp megkörnyékezték őt annak reményében, hogy rajta keresztül a munkások támogatását megszerzik. Madzsar ebben az ügyben azonnal kapcsolatba lépett Sallaival, a KB akkori titkárával, 88