Markovits Györgyi: A magyar írók harca a cenzúra ellen (1919-1944) - Irodalomtörténeti füzetek 111. (Budapest, 1985)
Cenzurális viszonyok a harmincas években (1929-1938)
. . elmondja, hogy a néger a városba megy, ahol a tőke megöli. Erre a hírre kitör a néger forradalom, a néger proletárok megindulnak a város felé . . . (Ének a négerről, aki a városba ment) A Párizsban élő japán tudós figyelmét hívja fel arra, hogy a kínai-japán háborúban sárga testvérek ölik egymást s proletár halottakkal telik meg minden . . . (Emlékezz, Hiroshi!)” A perek egymást érik. Kassák — akinek neve mellett a politikai rendőrség Fekete Könyvé ben a vastagbetűs K (= kommunista megjelölés áll) — az emigrációból történt hazatérése óta zavarja a hatóságokat. 1932-ben Szolgálók élete című verse miatt fogták perbe osztályellenes izgatás bűntette és az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló vétség címén. A vers a Gró Lajos által szerkesztett folyóiratban, A Munka Kultúrstúdiójában jelent meg. Bár Méhes Ignác bizonyítékokat sorakoztatott fel a vád alátámasztására, a kúria 1933 februáréban kimondotta, hogy ez esetben nem forog fenn bűncselekmény. Illyés Gyulát a forradalmi élmények végigkísérik életútján — ennek megfelelően neve a két világháború között sűrűn előfordul a hatalom és az irodalom viszonylatában. 1933-ban kitiltották a postai szállításból a Kolozsvárt, I. G. monogrammal megjelent Hősökről beszélek című költeményét. A Vörös Könyv nagy figyelmet szentelt a költőnek, szólt „megbotránkoztató” nyilatkozatairól és verseiről,58 és a következő portrét festette róla: „A Forradalmi írók Nemzetközi Szövetségének tagja, az 1934-es moszkvai kongresszuson résztvett. Azt is jelentettük, hogy a Társadalmi Szemle munkatársa volt. . . Párizsban végezte az egyetemet. Itt a modern francia költészet hatása alá került. Ezen hatás összeütközött a költő fiatalkori hazai vidéki élményeivel kapcsolatos emlékeivel, a természet és a magyar föld lelkében élő elemekkel. Ennek az eredője lett az az expresszionizmus, amely a formákban is érvényesülő hatásfinomságokkal dolgozik. A végeredmény azonban mégis az, hogy az irodalmi mozgalmak szélsőséges hatása érvényesül műveiben erősen bolseviki tartalommal... a társadalom valamennyi osztálya között a dolgozókat tartom a legélesebb eszűeknek, a legmegértőbbek- 5 5 *Illyés Gyula: Bérestemető. - Népszava, 1924. máj. 20.; - Vörös Könyv. 1934. 98