Markovits Györgyi: A magyar írók harca a cenzúra ellen (1919-1944) - Irodalomtörténeti füzetek 111. (Budapest, 1985)
A bethleni konszolidáció és a sajtószabadság (1922-1928)
Mirbeau-tól a Kínok kertjét, Artur Schnitzler Tevan-kiadású Körtáncát. 1919-ben jelent meg Farkas Antal regénye Megnyílt a börtön. Egy proletár naplója címmel. Hét év múltán foglalkozott a könyvvel a budapesti királyi büntetőtörvényszék, melynek végzése alapján a belügyminisztérium elkobzási körlevelet bocsátott ki. A regény egy proletársorba süllyedt család testi-lelki nyomorúságát ábrázolja az első világháború idején, majd a felszabadulást, amit számukra a győztes forradalom hozott el.26 Költészet és hatalom Magyar sajátosság a költészetnek a történelemben betöltött szerepe. Hazánkban a költészet fejezte ki évszázadokon át a legerőteljesebben a nemzet, a dolgozó tömegek vágyait, s így a nép hivatott szószólójává lett. Legnagyobb költőink mindig — és különösen a múlt századtól kezdve — együttesen szólaltatták meg a nemzeti és a társadalmi haladás gondolatát. Éppen ezért a költészet Magyarországon régóta veszedelmes mesterséget jelentett. Hatalom és költő, cenzor és költemény viszonya különösen kiéleződött a két világháború között. A konszolidációs években — miután 1919 őszén megsemmisítették a „veszélyes verseket” — a költészetre is a megfélemlítettség nyomta rá bélyegét. A tilalom e téren is elsősorban az emigráns verseket sújtotta, de akadt néhány jellemző hazai „cenzurális eset” is. Az első betiltott verseskötet 1922-ben a húszesztendős Fenyő László első kötete.2 7 A könyv sorsa az elkobzás, a költőé a fogház. József Attila első ízben 1923-ban került bíróság elé Lázadó Krisztus című költeménye miatt istengyalázással vádolva.2 8 Klasz-26 Farkas Antal: Megnyílt a börtön. Egy proletár naplója. Bp., 1919. Népszava Könyvkeresk. 162 1. 21 Fenyő László: Építés orgonája. Bp., 1922. Kiáltás. 62 1. 2 8 József Attila pere. — Párttört. Arch. A. III. 1/1924/8.; Népszava, 1924. jan. 11. 61