Markovits Györgyi: A magyar írók harca a cenzúra ellen (1919-1944) - Irodalomtörténeti füzetek 111. (Budapest, 1985)
Cenzurális viszonyok a harmincas években (1929-1938)
július 20. után a polgári jog, az emberség nevében tiltakozik a halálbüntetés ellen. A második a Dolgozó polgárok! Munkások! Gondolkozó emberek! kezdetű röplap, július 28-án a kommunista vádlottak életének megmentéséért sorakoztatja fel az érveket. Már az első röplapot tízezren írták alá. József Attila gyűjtőívén elsőként saját neve áll, majd Nagy Lajos, Gelléri, Remenyik Zsigmond.38 A röplap megfogalmazói: József Attila, Szimonidesz Lajos, Illyés Gyula és Berény Róbert hamarosan bíróság elé kerültek. Sallai és Fürst meggyilkolása közelebb vitte az írókat a politikához. A „reformprogram” ideig-óráig megtéveszthetett egyeseket, de a világosan látók kritikusan szemlélték az Új Szellemi Frontot. Ez a korszak bőséges adattárat nyújt a prózai művek elleni eljárásokból — itt csak a (szerintünk) legjelentősebbek rövid ismertetésére nyílik mód. Perre sem került sor minden esetben; Bálint György Spanyolországban jártam című munkáját egyenest a nyomdából vitték a zúzdába. A politikai rendőrség figyelte a nyomdákat, kiadókat, szerkesztőségeket, így nemegyszer bírósági eljárás nélkül koboztak el kiadványokat. Ennek ellenére élt, fejlődött és hatott az irodalom, szóhoz jutott a szembenállás a kormány politikájával. A hitleri hatalomátvétel előtt is számos antifasiszta írás látott napvilágot, utána egymást követték a nemzetiszocializmust leleplező, támadó kiadványok. Fenyő Miksának a Nyugat kiadásában megjelent Hitler című könyve éles iróniával szól a „fajtisztaság” babonájáról, óva a németekkel való szövetségtől, és figyelmeztet arra, hogy végül egész Európa fel fog sorakozni a hitlerizmus ellen. S bár a hivatalos lapok több ízben közölték az elkobzást, a könyv éveken át terjedt. A Nyugat hasábjain Gellért Oszkár hívta fel rá a figyelmet: .......úgy kell üdvözölnünk, mint a magyar külpolitika számára adott egyetlen helyes útmutatást. A hang előkelősége; a stúdium alapossága; a 3 "M. Pásztor József: József Attila részvétele a kivégzések elleni küzdelemben 1932-ben. - Népszabadság, 1973. márc. 25. 88