Markovits Györgyi: A magyar írók harca a cenzúra ellen (1919-1944) - Irodalomtörténeti füzetek 111. (Budapest, 1985)
Cenzurális viszonyok a harmincas években (1929-1938)
Hogy mennyi mindent nem lehetett, ezzel kapcsolatban érdekes adalékul szolgálnak a Szociáldemokrata Párt előadásaival foglalkozó akták: ......be kellett tiltanom, mert értesülésem szerint rendbontó elemek megjelenése várható”51 Ugyanez az irat más tiltási okokról is tájékoztat: ilyen ok volt több esetben a szerző neve, nemegyszer az előadók öltözködése, mint például a kék formaing. Megakadályozta a rendőrség a hegeli filozófiáról tervezett előadást is. Ez a krónika nem nélkülözi a humoros momentumokat sem, ezek közé tartozik a szabályosan bejelentett előadás a francia forradalomról. Az engedélyt megkapták, azonban a rendőrség betiltotta, holott az előadáshoz szükséges diapozitíveket a kultuszminisztérium bocsátotta a pártszervezet rendelkezésére. A budapesti főkapitányság engedélyügyi, illetőleg államrendészeti osztálya által nyilvánosan elő nem adhatónak talált (betiltott) versek című irat az 1928. és 1937. február 17. közötti időről nyújt képet. A sok tiltott vers között állt Ady Havasok és Riviéra című költeménye, mely „osztály elleni izgatás és gyűlölet keltésére alkalmas”, József Attila Eső, Kassák Mesteremberek, Fiatal munkás című verse. Tilos volt a Vándor Sándor által megzenésített Ovid Den Susiano Hol a földes ... című versének előadása József Attila fordításában. Külön iratcsomag foglalkozott a lázító Petőfi-versek leglázítóbb részleteivel (Az országgyűléshez, A XIX. század költői, Palota és kunyhó)?2 Az Athenaeum által 1930-ban kiadott Ady összes versekből huszonhárom költeményt hagytak ki. Erről Supka Géza számolt be a Literatúrában.53 S ha a nemzet legnagyobb, halott költőitől fél-51 Párt tört. Arch. B. M. res. 1937-7-5012. 51 Párttört. Arch. A. XVII. 1. (1936)43. Supka Géza: Az eltorzított Ady. Hogyan dolgozik a kiadói cenzúra? — Literatura, 1932 máj. 95