Markovits Györgyi: Üldözött költészet. Kitiltott, elkobzott, perbefogott kötetek, versek a Horthy-korszakban - Irodalomtörténeti füzetek 45. (Budapest, 1964)

IV. 1934-1937

Minden kommentár nélkül közöljük Berda József mottószerű Megjegyzését a kötethez: „Mivel a tiszta irodalmi szabadság az élő szó és betű nélküli képzeletben érvényesülhet inkább: meg kell említenem, hogy kötetem anyagának több mint egynegyed részét kénytelen voltam — mint önkéntes cenzor — kihagyni.” Ugyanebben az évben „Thomas Mann, a fasizmustól emigrációba kényszerített nagy német író 1937. január 13-án előadást tartott a Magyar Színházban. A Szép Szó szerkesztősége nevében József Attila ebben a versben üdvözölte volna, de az államrendészeti osztály közbelépésére a rendőrség megtiltotta a fasiszta szörny­államok iszonyatát említő vers felolvasását.”56 1937-ben az ügyészség betiltja Illyés Gyula Rend a romokban című verseskötetét. 1937. november 18-án indítványt tesz a vizs­gálóbírónak a vád tárgyává tett sajtótermék bárhol található összes példánya inakés a vád tárgyává tett sajtóközlemény (Dózsa György beszéde a ceglédi piacon, osztály elleni izgatás bűntette; Megjelenik című vers, vallásgyalázás) kéziratának a lefoglalására és házkutatás elrendelésére. A budapesti királyi büntetőtörvényszék főtárgyalását 1938. április 22-én tartotta. A királyi ügyész zárt tárgyalást rendelt el, mert „a Megjelenik című költemény tartalma veszélyezteti a közerkölcsiséget”. A megjelent hallgatóság kénytelen volt elhagyni a termet. Megkezdődött a tárgyalás, melynek keretében felolvasták a vádiratot és az inkriminált verseket. Érdekes dokumentum a költő érvelése az izgatás vádja ellen: „A vádat megértettem. Sem az izgatásban, sem pedig a vallás­­gyalázásban nem érzem magam bűnösnek. A Rend a romokban című verseskötet — illetve annak egyes költeményeit én írtam, én tétettem közzé, annak szerzője én vagyok. A verseskötet kéz­iratát, amelyben két inkriminált költeményem kézirata is foglal­tatott, eladtam a Nyugat kiadó és irodalmi r.t.-nek. A megállapo­dás az volt, hogy az első 700 példány után a kézirat átadásával egy­idejűleg 200 pengőt kapok, a további példányok után pedig 10%-ot fogok kapni a kiadótól. Arra az esetre, hogy több kiadást érne a verseskötet, nem volt köztünk megállapodás. A Dózsa György beszéde a ceglédi piacon című költemény 1931-ben megjelent a Nyugatban, a Megjelenik ebben a kötetben jelent meg először. A kötet terjesztése kereskedők útján történt. A Dózsa György beszéde című költemény tekintetében azért nem érzem magam bűnösnek, mert az által izgatni nem akartam. A köl­temény egy történelmi kép. Megalkotására részben az indított, hogy megjelenésének idejében kedvenc műfajom, az ilyen Brueghel-szerű 56 József Attila Összes Művei. 1955. 2. köt. 436. 1. 138

Next