Merényi Oszkár: Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey dokumentumok - Irodalomtörténeti füzetek 36. (Budapest, 1961)

ISMERETLEN ÉS KIADATLAN KÖLCSEY Merényi Oszkár DOKUMENTUMOK (Irodalomtörténeti füzetek 36.) Kölcsey Ferenc közéleti tevé­kenységének legnevezetesebb szakasza az 1832—36-i ország­­gyűlés első két éve: 1832 végétől 1834 végéig. Ezért joggal érde­mel figyelmet minden, a költő ezekben az években vitt szere­pével kapesolatos dokumentum. Ilyeneket mutat be e kötet is, hozzájárulva Kölcsey munkás­ságának az eddiginél behatóbb megismeréséhez. Az 1832—36-os országgyűlést tekinti történetírásunk az első igazi reform-országgyűlésnek. Ezen a diétán kerültek először napirendre azok a reform-javas­latok, amelyek az akkor még hűbéri Magyarország polgári át­alakítását célozták. Már a II. József halálát kö­vető nemesi felbuzdulás létre­hozott az 1790—91. évi ország­­gyűlésen 9 reformbizottságot, de ezek munkálatai csak 1830- ban kerültek a nyilvánosság elé. Az 1790—91. évi 9 bizottság javaslatai alapján indult meg a megyékben 1831-ben a vita a következő diéta elé hozandó reformtervek kérdésében. E vi­tákban már kiemelkedő szere­pet játszott Kölcsey Ferenc, mint a Szatmár megyei haladó ellenzék egyik vezére. Nagy sze­repe volt abban is, hogy Szat­már megye kiküldendő or­szággyűlési követei számára ha­ladó szellemű utasításokat foga-

Next