Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, 996-1948. általánosan képző középiskolák (Budapest, 1988)
Egyes - általános műveltséget nyújtó - középszintű iskoláink kronológiája
MAKÓ 1713-tól esik szó az iratokban a református iskola rektoráról. Alkalmanként talán a latin nyelvtant, esetleg a kisgimnáziumi vagy a nagygimnáziumi tananyagot is oktatta az ezt igénylő tanulóknak. 1804-től kisgimnázium, 1851-től algimnázium, helyi tantervvel, ugyancsak egy tanár vezetése alatt. A tanárok száma 1875-ben négyre emelkedett. A református algimnázium 1880-ban polgári iskolává alakult. írod. Molnár Albert: A makói református nyilv. gymnasium rövid történelmi vázlata. Ért. 1876. 2 A községi főgimnázium I-IV. osztálya 1895-ben nyílt meg. 1896-tól - államivá válva - főgimnáziummá fejlesztették. 1899-1900 végén tartották az első érettségit. Tanulója volt József Attila, Erdei Ferenc. Az iskola neve 1921-től Csanád Vezér Gimnázium. 1924-től reálgimnázium, 1935-től egységes gimnázium. Tanulólétszámok: 1900: 218 (14) 1910: 408 (12) 1924: 449 (30) 1932: 347 (25) 1942: 285 (22) 1948 után az iskola tovább folytatta működését, 1950-től Szántó Kovács János Gimnázium, 1955-től József Attila Gimnázium néven. írod. Adatok az intézet történetéhez. Ért. 1895. - Ért. 1942., Ért. 1946. - A makói József Attila Gimnázium jubileumi évkönyve. 1895-1970. Szerk. Ollexik Viktor. Makó 1971. MÁRAMAROSSZIGET Sighetul Marmajiei (Románia) 1 I. A korábbi városi plébániai iskola aló. század közepén került evangélikus, majd református vezetés alá, a humanista gimnázium tananyagát teológiával egészítve ki. Rektorát a 17-18. században főként Kolozsvárról, majd Debrecenből hívta. Első ismert szabályzatát 1670-ből, a tanulókról vezetett első anyakönyvét 1682-ből ismerjük. Ekkor már valószínűleg a nagygimnázium anyagát oktatták a nagydiák-preceptorok. 1700-ban szervezték meg a bölcseleti alapozással ellátott teológia teljesebb oktatását; a 19. század elejétől jogot is tanítottak. Ekkor négy tanára volt az akadémiai tagozatnak, az intézmény neve ettől kezdve: „líceum”. Az 1840-es évektől az oktatás nyelve a magyar. II. 1850-től algimnázium, majd 1859-1862 között kiépítették a főgimnáziumot, ettől kezdve ezt nevezték „líceum”-nak. Az első érettségit 1863-64 végén tartották. Tanulólétszámok: 1880: 398 (79) 1900: 291 (25) 1909: 318 (13) III. 1919 után - román fennhatóság alatt - az iskolát 1921-ben megszüntették. 1940 szeptemberétől - magyar fennhatóság alatt - négy alsó osztállyal újra kezdte működését a fokozatosan nyolcosztályos egységes gimnáziummá válás tervével, de mint magyar tannyelvű iskola 1945-ben megszűnt. 1 215