Mészáros Judit: „Az Önök Bizottsága”. Ferenczi Sándor, a budapesti iskola és a pszichoanalitikus emigráció (Budapest, 2008)
Konszolidációs időszak -a két emigrációs hullám között
80 Konszolidációs időszak - a két emigrációs hullám között Nobel-díjra jelölt - regénye a féltékenység legkiválóbb lélektani elemzése. Füst - Ferenczi, valamint kezelőorvosa, Hollós István ajánlatára - 1928-ban több hónapot töltött Georg Groddeck német orvos, a pszichoanalitikus szemléletű pszichoszomatikus orvoslás nagyformátumú egyéniségének baden-badeni szanatóriumában. Groddeck személyisége és tanításai megtermékenyítő hatással voltak rá, s később a lélektan területén Groddeck tanítványának vallotta magát (Hárs, 2004). A húszas évek elején fiatal radikálisok kapcsolódtak be a pszichoanalízist értékelő vitákba. A Korunk a baloldali-polgári radikális, szociáldemokrata értelmiség orgánuma volt. Fennállása alatt (1924-1940) mintegy háromszáz lélektannal foglalkozó tanulmányt, recenziót bocsátott útjára. Publikált a lapban Ferenczi is, az orvos-analitikusok közül pedig mások mellett Feldmann Sándor, és könyvismertetések jelentek meg Freud, Erich Fromm és Wilheim Reich munkáiról. 1929-ben élénk vita folyt a pszichoanalízis hatékonyságáról. Ferenczi 1928-ban, a Korunk ban publikálta A család alkalmazkodása a gyermekhez című tanulmányát (Ferenczi, [1928] 2000d). A pszichoanalízis jelenléte olyan élénk volt, hogy 1935-ben az Emberismeret című folyóirat körkérdéssel fordult a korszak jelentős íróihoz, véleményüket kérte arról, „mennyiben befolyásolja a pszichoanalízis az emberiség gondolkodását, világképét, irodalmát és művészetét?” és „milyen hatással volt a freudizmus megismerése az írókra?” (Helikon, 1990/2-3., 322.) A pszichoanalízis és az irodalom összefonódásának emblematikus alakja József Attila. 1928-ban a baloldali liberális szellemiségű Századunk folyóirat körének tagjaként ismerkedett meg Róheim Gézával, akinek írásai, a primitív kultúrák szokásainak, rítusainak pszichoanalitikus szempontú vizsgálatai megragadták. 1929-ben, egy válságos időszakban, Eisler Mihály József (1882-1944),4 a pszichoanalitikus egyesület tagja intézte szanatóriumi beutalását is. Később, pszichoszomatikus jellegű panaszaival a stekeliánus Rapaport Samuhoz járt kezelésre. Miután Rapaport József Attila unszolása ellenére sem vállalta a mai diagnosztikai értelemben borderline személyiségzavar jegyeit mutató költő pszichoanalízisét, újabb krízise alkalmával József Attila Hollós Istvánon keresztül került az akkor éppen a németországi fasizmus miatt Berlinből Budapestre visszamenekült Gyömrői Edithez analízisbe (1934). A Szabad-ötletek jegyzéke a szabad asszociáció drámai erejű „gyakorlása” s egyben a költő szenvedélyes érzéseinek elaborációs és költészetének megújítására tett egyedülálló kísérlete (József Attila, 1990). Utolsó 47 Eisler Mihály József orvos, pszichoanalitikus, a Pester Lloyd műkritikusa. Életét bemutató és 1908 és 1913 közötti munkásságából válogatást nyújtó kötet: Bognár, 2002.