Mészáros Judit: „Az Önök Bizottsága”. Ferenczi Sándor, a budapesti iskola és a pszichoanalitikus emigráció (Budapest, 2008)
Elérkezett az idő (1938-1941)
142 Elérkezett az idő... vetkezőkkel fordult tanárához: „Bak doktor, olvastam a cikkét, és valamit nem értek benne. - Miért nem olvassa el még egyszer?” - zárta rövidre Bak minden magyarázat nélkül a diszkussziót. Ugyanakkor nagy toleranciával beszélt a patológiás állapotokról, a pszichózisokról és a perverziókról, igyekezett életközelivé tenni ezeket a súlyos állapotokat tanítványai számára. Amikor Gyömrői Editnek szakmai nehézségei támadtak József Attila pszichoanalitikus kezelésében, nagybátyja, Hollós István, a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület akkori elnöke sietett kollégája és unokahúga segítségére. Hollós kérte meg a fiatal Bak Róbertét, vegye át a költő kezelését. József Attila elmeállapotáról azóta sok tanulmány és kötet jelent meg.104 Bak - amint azt cikkei tanúsítják109 110 - élete végéig skizofréniaként diagnosztizálta híres páciense betegségét. Amerikai tanítványainak szeretettel idézte József Attila verseit. Történelmi pillanatban vált Bak Róbert szakmailag érett pszichoanalitikussá. 1938 júniusában vették fel a magyar egyesület tagjai közé. Két hónap múlva, augusztusban pedig már sikeres előadást tartott a párizsi pszichoanalitikus kongresszuson Regression of ego-orientation and libido in schizophrenia (Az én-orientáció és a libido regressziója a skizofréniában) címmel - mely mind a mai napig a sokszor idézett tanulmányok között szerepel (Bak, 1939). Minden bizonnyal a Párizsban elhangzott, majd hamarosan az analitikusok nemzetközi folyóiratában publikált előadás magyar verziója volt Bak Róbert tagsági székfoglalója. (Egyébként Schönberger István első nemzetközi előadása Descartes álmáról szintén Párizsban hangzott el, és ő is 1938-ban lett az egyesület tagja.) Sorsfordító évek következtek. Miután a magyar egyesület legfiatalabb nemzedéke sikerrel debütált a nemzetközi szakmai közösség kongresszusán, három esztendő múlva ismét együtt lehetett látni a nevüket a Válságbizottság segítségét igénylők listáján. Magyarország felállította a zsidó munkaszolgálat rendszerét, amely sok analitikust és mindhárom Bak testvért érintett. Róbertét és idősebbik bátyját, Lorándot 1940-ben Erdélybe vitték munkaszolgálatra. Miklóst - Róbert körültekintő intézkedései kapcsán - Benedek professzor több alkalommal bújtatta a Siesta Szanatóriumban. A családi emlékezet úgy tartja: „[...] Róbert, akit századorvosként Erdélyben valamilyen parasztházban szállásolták el, egyszer csak közölte, hogy egy olyan országban, ahol az embert arra kényszerítik, hogy fürdőszoba nélkül legyen, ott előbb-utóbb agyon is verhetik... Onnan el kell menni.” (Mészáros, 1999b) 109 Bak, 1938; Cserne, 1992; Németh, 2000; Stark-Bókay, 1980; Valachi, 2005. 110 Bak, 1971; [1973] 1999.