Mihailich Győző: A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története (Budapest, 1960)
IV. Vashidak
azon rendkívüli nehézségekre, melyek közepette sikerült ezt a hidat megépíteni. A rendkívül nehéz építőmunkát nagymértékben megkönnyítette a szeptember 22-én vízrebocsátott József Attila 100 tonnás úszódaru, mely lehetővé tette, hogy a középső nyílás és a mellette levő pesti nyílás kivételével valamennyi többi nyílást nem kellett beállványozni, mert a daru a parton elkészített főtartókat — mind a vas-, mind a fatartókat — közvetlenül a helyükre beemelte. Különösen ki kell emelni a hegesztőid. ábra. A Kossuth-híd pillérjének alapozása munkások hősies küzdelmét, kik az 1946. év januárjában beállott —10 C° hidegben, hóviharban éjjel-nappal dolgoztak, és ezzel sikerült a hídcsatát megnyerni. A Kossuth-híd 1946. január 18-án elkészült. Előzőleg egy héttel mind a három hadi hídprovizóriumot a jégzajlás elsodorta, úgyhogy a kocsiforgalom Pest és Buda közt megint teljesen megszakadt, és csak a déli vasúti hídon lehetett közlekedni. Ily körülmények közt a Kossuth-híd építésének teljesítménye, 8 hónap alatt egy 400 méter hosszéi Dunakíd-elkészitése bizonyára csodás teljesítmény volt. A Kossuth-híd építése az építési költségek szempontjából is nevezetes, amennyiben a pályafelület négyzetméterére eső költség dk. Széchy Károly szerint mindössze 377 pengőre becsülhető, szemben pl. a Boráros téri híd négyzetméterenként 860 pengő költségével. A Kossuth-híd félállandó hídnak épült, 1957-ben forgalmon kívül helyezték, főleg a téli nagy hidegben végzett hegesztett kapcsolatok megbízhatatlansága folytán. 82