Mihailich Győző: A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története (Budapest, 1960)
IV. Vashidak
Időközben folyt a Fér еж József-híd vasanyagának kihengerlése, majd a szerkezet gyártása. Az újjáépítés az eredeti régi terv szerint készült kisebb javításokkal. Nagyon sajnálatos, hogy a szűk koesipályát nem lehetett megnövelni. A hidat 24-tonnás járműre és 450 kg/m2 embertömeg terhelésre méretezték. Az újonnan épített vasszerkezet súlya 2800 tonna, melyet négy hónap alatt bámulatos gyorsasággal szereltek fel. A Ferenc József- (Szabadság-) híd helyreállítása 19. ábra. A Ferenc József- (Szabadság-)híd befüggesztett tartójának behajózása Először az összeroggyant budai szélső részt kellett felemelni és a tönkrement részt helyreállítani. A felemelés 128 cölöpből álló hatalmas állványról történt, a tetején elhelyezett 16 darab 100-tonnás hidraulikus sajtó segítségével. Ezután a középső nyílásba a mederpillérek felől a közép felé haladva szerelték fel a főtartókat, mégpedig állvány nélkül, szabad szereléssel, kis szerelődaru segítségével. A parton összeszegecselt darabokat az úszódaruval szállították a helyükre. Amidőn a híd főtartóinak a két oldalnyílásból a középső nagy nyílásba átnyúló konzolai elkészültek, sor került a középső befüggesztett hídrész beemelésére. Ennek főtartói a parton teljesen összeszerelve készültek el, és a József Attila, valamint az Ady Endre úszódaruk segítségével helyezték a helyükre őket. A befüggesztett főtartók az oldalnyílásokból átnyúló konzolok végére támaszkodnak, és az összeköttetést a konzolvég és a befüggesztett tartó vége közt hengeres csap biztosítja. Ezeket a hengeres csapokat 6* 83