Móricz Zsigmond: Móricz Zsigmond hagyatékából - Új magyar múzeum, Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 4. (Budapest, 1960)
Jegyzetek
Az előadás mindössze kis töredéke annak, amit Móricz leáilyfalusi kertjéről Irt. A novellákban, elmélkedő cikkekben fellelhető utalások mellett számos apró feljegyzése maradt fent e témáról a harmincas évekből. Móricz Virág ezt írja : ,,Kertem regénye. Sokat játszott a gondolattal, hogy megírja” (i. m. 124. 1.). Ezeknek az apró jegyzeteknek feldolgozása, rendszerbe illesztése és publikálása későbbi feladat. 45. — Maler dolorosa 1938 januárjában, ormánysági útján, Móricz Zsigmond felkereste első feleségének, Holies Jankának anyai nagynénje!, Kati nénit, aki özvegy luteránus papnő volt, s Pécs közelében gazdálkodott. Mint ahogy Móricz Virág írja, megszakításokkal több hetet töltött nála, betegeskedve. „Míg a szorgalmas csacska, kövér öregasszony kifogyhatatlanul fecsegett körülötte — írja Móricz Virág —, közben 6 megtalálta a regényt, amit róla, mint modellről meg lehet mintázni. Mater dolorosa lesz a címe. Az életben nincs más, csak az anya. A férfi másodrendű szerepet kap az emberiség háztartásában. A lét alapja a nő, aki anya tud lenni, s vérének méhében ki tudja termelni a holnapot. A férfi nem tudja. . .” „Rávette, hogy hagyja ott a kertjét, amibe fantasztikus energiát fektetett, és amiből mégse jött ki soha semmi, jöjjön el hozzá, legalább egy hónapra Leányfaluba, egész idő alatt nem lesz semmi dolga, csak meséljen, s azt se titkolta, hogy „megírjuk együtt a Mater dolorosál”. (I. m. 450—4G3. 1.). — 1938 tavaszán Kati néni valóban Leányfalura érkezett, de csak rövid ideig maradt ott — összeveszett Csibével és Móricz-cal. Ebből az élményanyagból néhány novella született (Nesze neked bál, talán: Családi fénykép), s egy regénytöredék. Kati néni csak alakítandó modell volt; hiszen mint a Mater dolorosa elkészült első része is bizonyítja, Móricz paraszti környezetbe akarta áttenni a témát. A fogságból hazatérő fiú motívuma egyébként már igen régóta izgatta Móriczot. A visszatérés, az éhséggel-ébredés jelenete azonban már a Betyár falusi jeleneteinek, Avar Jani otthoni életének hangjához és hangulatához kapcsolódik. 1939 nyarán Móricz drámát is írt Mater dolorosa címmel; ennek kéziratát nem sikerült megtalálnunk. Móricz Virág szerint lehetséges, hogy a színdarab is arról szólt, mint a megmaradt regénykezdet: az orosz hadifogságból hazatérő parasztlegényt nyomor és kiúttalanság fogadja itthon, csak az anya szeretetében oldódik fel keserű fájdalma. A regénytöredék — amelynek gépiratát a hagyatékban találtuk meg — 1938-as, mint azt Móricz sajátkezű feljegyzése bizonyítja. A Mater dolorosát az Uj Hangban, 1956 januárjában közöltem. 46. — Az aranyos asszony A novella 1939. május 28-án jelent meg a Pester Lloydban, németül (Die süsse kleine Frau). Az eredeti magyar szöveg gépiratát a hagyaték loan találtuk meg. 47. — Rádió interjú 1939. szeptember 19-én 8.20-kor Móricz előadást tartott a rádióban Világvége egy tiszaparti faluban címmel; a Kelet Népe 1939. december 15-i számában közölt egy riportot (teljes címe : Világ vége egy tiszuparti kis faluban 1939. július 27-én ; megjelent a Riportok IV. 252—267. 3(1* 407