N. Bajári Erzsébet: Kaparódarázs alkatúak 1. Sphecoidea 1. - Magyarország állatvilága - Fauna Hungariae 20. (Budapest, 1957)
13. családsorozat: SPHECOIDEA — KAPARÓDARÁZS ALKATÚAK Irta N. BAJÁRI ERZSÉBET A kaparódarázs alkatúak a fullánkos darazsak (Aculeata) egyik legváltozatosabb, igen fajgazdag csoportja. Tagjaira jellemző, hogy előtoruk legtöbbször gallérszerűen elkeskenyedik, oldalt nem nyúlik a szárnypikkelyekig, továbbá testük, de főleg potrohúk csupasz vagy aránylag kevéssé szőrözött, s hátulsó lábfejtőjiik rendes alkatú. Mindössze egy családot sorolunk ide. 1. család : SPHECIDAE — KAPARÓDARAZSAK Közepes nagyságúak (10—15 mm), s csak ritkán feltűnő nagy (25—28 mm) vagy kicsiny termetű (2—3 mm) darazsak. Alakjuk és színük igen változatos. Zömök, rövid potrohú fajok mellett hosszú, nyúlánk, gyakran nyeles potrohú alakok is előfordulnak. Legtöbbjük fekete, de lehet a test tekintélyes része (pl. az egész tor vagy a potroh) vörös vagy sárga. Egész ritka esetben kék, zöld vagy lilás, esetleg bronzos fémfényűek. Színüket a legtöbb esetben sárga vagy fehéres rajzolat élénkíti. Felületük leginkább fényes, sima vagy többékevésbé skulpturált. Szőrözetük általában jelentéktelen. Legtöbbször csak elszórt szőrszálak fedik főleg a fejet és a tort ; ritkábban egyes testrészeket (fejpajzsot, toroldalakat, egyes lábrészeket, farmezőt) sűrűbb, testhez simuló és sokszor ezüstösen vagy aranyosan csillogó szőrözet borít. Igen változatos a fej formája : gömbölyű vagy szögletes, kicsiny, keskeny vagy nagy, széles, a tornál is szélesebb. Fejpajzsuk általában jól elkülönül, alakja, skulpturája, szőrözöttsége, elülső szegélye, illetve annak fogazottsága, továbbá különböző alakú függelékei, lemezei igen fontos bélyegek. Összetett szemeik nagyok; párhuzamosak vagy a homlok, illetve a fejpajzs felé összetartok. Belső szemkeretük ép vagy kikanyarított. Pontszemeik legtöbbször jól fejlettek, határozottak, de vannak esetek, amikor deformálódnak. A nőstények csápja 12, a hímeké legtöbbször 13 ízből áll. A csáp alakja is változatos, a két ivarnál gyakran eltérő. Hosszú, fonalszerű vagy rövid, zömök csápok mellett különösen a hímeknél egészen rendkívüli alakokkal találkozunk. Lehet pl. az utolsó csápíz teljesen visszahajló, vagy találhatunk egyes csápízeken különböző függelékeket, fogakat, kiemelkedéseket vagy éppen bemélyedéseket, de lehet a csápostor egy része egészen lapos, esetleg többszörösen csavarodott stb. Toruk rendszerint 1 XIII. 7.