Nádor Orsolya - Szarka Láaszló (szerk.): Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép Európában - Magyar kisebbségi könyvtár (Budapest, 2003)
II. Országtanulmányok
nel József és Fehér Katalin, majd Klézsén Duma András tanított rövid ideig.) Ezen kezdeményezések fokozatosan megszűntek az oktatási folyamat minősége, és az ebből fakadó egyre nagyobb mértékű érdektelenség miatt.- Részvétel magyar nyelvű oktatásban Erdélyben. Az erdélyi alap- és középfokú magyar nyelvű oktatást biztosító intézményekben a kilencvenes évek eleje óta vesznek részt moldvai csángó gyermekek. Az előző oktatási formához hasonló szakmai probléma merül fel ezen oktatási forma esetében is, hiszen - bár ezekben az oktatási intézményekben szaktanárok tanították a gyerekeket - a pedagógusok itt sem voltak felkészülve a moldvai csángó gyerekek esetében a speciális körülményeikből adódó oktatás-módszertani feladatokra. (Borbáth Erzsébet, a Csíkszeredái József Attila Általános Iskola igazgatónője felismerte, hogy a moldvai csángó gyerekek oktatása speciális módszertani előképzést igényel, valamint azt, hogy az oktatási folyamatba bevont gyerekek sorsát követni kell.) Néhány év tapasztalata után megkezdődött a gyerekek előzetes válogatása az anyanyelvi előkészítő táborokban résztvevők közül. Elsősorban Csíkszeredán, de Székelyudvarhelyen, Kovásznán, Szászrégenben, Sepsiszentgyörgyön, Gyulafehérváron is tanultak magyar nyelven moldvai csángó gyerekek százai egy évtizeden át. A moldvai csángó gyermekek szülőhelyükön kizárólag román tannyelvű iskolába járnak, melyek színvonala nem éri el a kívánt mértéket. Az oktatás gyenge minősége tehát a másik oka annak, hogy a diákok külön felzárkóztatást igényelnek nemcsak a magyar nyelvtudás (a helyesírás, olvasás elsajátítása), de - az egyes szaktantárgyak követelményszintje tekintetében is. A gyerekek felzárkóztatása a megfelelő versenyképes szintre az első évek feladata lett volna.- Magyarországi középiskolai oktatás. Az erdélyi oktatási intézményekben szerzett tapasztalatok ismeretében egyértelmű, hogy a magyarországi intézményekben való oktatás még inkább hatástalan volt. Az erdélyi iskolákban meglevő problémák mellett a szülőföld és az anyaország közti szociokulturális szakadék a gyerekek felzárkózását és beilleszkedését még nehezebbé tette.- Részvétel a magyarországi felsőoktatásban, ennek előkészítéseként a Nemzetközi Előkészítő Intézed2 munkájában. Az említett oktatási módokhoz viszonyítva a felsőoktatásban — a már ismert körülmények miatt - szintén nagy hátránnyal indultak a moldvai csángó hallgatók. A magyar állam által biztosított évi 10 állami ösztöndíjat nem minden esetben tudták igénybe venni a diákok. Az Előkészítő Intézet az érettségizett diákoknak első évben nyelvi és szaktárgyi előképzést nyújtott, ezt követően felvételi vizsgával (mely a NEI hallgatói számára könnyített vizsgát jelentett) kerültek be a hallgatók a különböző magyarországi egyetemekre és főiskolákra, melynek eredményeképpen gyakoriak voltak a gyenge tanulmányi eredmények, az évismétlések. A fent emlitett különböző mértékben átgondolt oktatási próbálkozások célja a csángó magyar értelmiség létrehozása volt. Különösen a magyarországi oktatásban részt vevők esetében azonban az oktatási folyamat befejeztével a szülőföld végleges elhagyása jelentette a legnagyobb gondot. 12 12 Megj. A Nemzetközi Előkészítő Intézet jelenleg a Balassi Bálint Intézet részeként működik. 154