Nagy Géza - Erdész Sándor (szerk.): Karcsai népmesék 2. köt. - Új magyar népköltési gyűjtemény 21. (Budapest, 1985)

KARßSÄI NÉPMESÉK i—и. Gyűjtötte és a Bevezetést írta Nagy Géza Válogatta és a jegyzeteket írta Erdész Sándor (Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XX— XXI.) Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény jelen két kötetében egy bodrogközi falu, Karcsa közel két évtizede gyűjtött meseanyagából kap válogatást az olvasó. E falu népköltészete nem ismeretlen a néprajzi irodalomban. 1963-ban, a sorozat XI. köteteként látott napvilágot Balassa Iván Karcsai mondák cimü könyve. Ez idő tájt indult meg az a szélesebb körű, a mai napig tartó gyűjtés, melynek célja a falu még élő folklórjának rögzitése volt. A népköl­tészet különböző területeiről lejegyzett igen tekintélyes anyagból is kiemelkedik az eddig felvett több mint 700 mese. A mesemondók a falu minden társadalmi rétegét képviselik. Pásztorok, volt gazdasági cselédek, kis- és középparasztok, iparosok és a faluban élő cigánylakosság körében is sok jó mesemondóra leltek. A kötet meséinek zöme tündérmese, de helyet kaptak a legendamesék, a novellamesék, a balladás mesék, az állatmesék, sőt néhány hiedelemmonda is, mivel ez utóbbiak tulajdon­képpen egy-egy mesetípus mondái változatai. Az itt szereplő 151 mese olyan anyag válo­gatott gyűjteménye, amely mennyiségét te­kintve jelenleg egyedülálló a Néprajzi Múzeum adattárában.

Next