Nagy L. János: A retorikus nyelvhasználat Weöres Sándor költészetében (Budapest, 2003)
4. Az alakzatok és a Weöres-szöveg
Amit szivedbe rejtesz, szemednek tárd ki azt, amit szemeddel sejtesz, sziveddel várd ki azt. (József Attila) u-----uu-u-----u и-----u-A chiasztikus sorozat: szivedbe - szemednek - szemeddel - sziveddel. A váltogatás igei eszközei hangzásukkal is hatnak: rejtesz - tárd ki - sejtesz várd ki\ a szintaktikai keret is váltogat: amit - azt - amit - azt. Mindez „tiszta chiazmus”, hiszen a tőfordításos szerkesztés az irányadó. Az alábbiakban olyan grammatikai szerkezetről esik szó, amely tipikusan nem tartalmazza a chiazmus négy elemét, az értelmezéshez azonban a szükséges negyedik elemet az olvasó, a hallgató explikálhatja. Ez a grammatikai szerkezet a hasonlat. 4.8.1. A hasonlat és értelmezése A hasonlító szerkezetekben a megértéshez szükséges információk explikálhatók. A szórendben olyan helyre szoktuk beilleszteni az odaértett információt, ahol kommutatívvá válik az értelmezett szerkezet. Ennek az a feltétele, hogy a tertium comparationis (Kemény Gábor: motívum) kövesse az összehasonlításban a hasonlítottat. A hétköznapi nyelvhasználatban ez az egyik gyakori sorrendje az elemeknek, mint pl. Péter nagyobb, mint Pál. Magától értetődik, hogy nem is egészíthető ki másként, mint így: Péter nagyobb, mint amekkora í amilyen nagyi Pál. 4.8.1.1. Weöres néhány hasonlatának idézésével szemléltetjük az értelmezett chiazmust irodalmi szövegekben. Se fa, se cserje, még moha se volt ott, de boszorkány, az annyi, mint a polyva... (A jegyespár és a farkas, 10.) Azaz: ’a boszorkány annyi, mint amennyi a polyva’. Az appozíciós az népnyelvi és elbeszélő stílusú - itt pedig szükség van rá, hogy a jambus rövid szótagja legyen... így emeli ki a sor az annyi elemet: értelmezésében segít. (A népnyelvben a polyva inkább pelyva.) Utuk és életük, mint a sík, végtelen s mély, mint a naptalan kút messzi tereken... (A Krisztus-szemű asszonyok) 97