Nagy Sándor (szerk.): Pedagógiai lexikon L-Q. - Pedagógiai lexikon 3. (Budapest, 1978)
M
modellezés — modifikáció 157 több lényeges összefüggését mutatják ki. A ~ egyfajta absztrakció, a kutatás számára nélkülözhetetlen. A ~ek fokozatos javítása és a valósághoz való közelítése kibemetikailag nézve szabályozási folyamat: biztosítja pl. egy probléma mind jobb megoldási módjának megtalálását, a magatartás mind teljesebb hozzáigazítását ahhoz, amit mint eredetit a ~ elemeiben mutatott be. - írod. Meyer, Gerhard: Kybernetik und Unterrichtsprozess (Berlin, 1966). - 2. a pedagógiában minták, amelyeket a gyermekek a manuális munkában (plasztika, papírkivágás, rajz stb.) utánzással követnek. Alkotó manuális munka, pl. a repülőmodellezó' úttörők munkájának terméke. - 3. az általános kutatómódszertan egyik fogalma, amelyet a pedagógia is alkalmaz; ebben az értelemben valamely bonyolultabb rendszer strukturális szkémája, amelyet a kutató feltár V. a már feltárt ~t kutatásainál felhasználja. Ez utóbbi értelemben a ~ a statikus jegyeken kívül dinamikus jegyeket is tartalmaz, az utóbbiak mozgása és viszonya a statikus jegyekhez és egymáshoz törvényszerű; a ~ tehát a törvényszerűségek valamely viszonylag zárt kapcsolatának alkotó felhasználását teszi lehetővé. A ~ utóbbi fogalma különösen termékeny a pedagógiai kutatásokban, mert a pedagógiai jelenségek általában sem az oktatás sem a nevelés területén nem alkotnak statikus, zárt rendszert, maguk a viszonyítási alapok is csak modellálással közelíthetők meg. - 4. (földrajzi modell) a földkéreg szerkezeti alapformáinak és a földfelszín formáinak kicsinyített, leegyszerűsítve általánosító mása, jelenségeket bemutató v. lefolyásukat mechanikai szerkezettel utánzó szemléltetőeszköz. A kéreg~ek (törések, vetődések, gyűrődések; hegy, hegység, medence stb.) háromdimenziós kiterjedésük miatt jobban segítik a fogalmak kialakítását, mint az ábrák. Ha szétszedhetők v. szétnyithatók, a kéregszerkezetet is szemléltetik. A legértékesebbek a mozgást is szemléltető ~ek, mert a jelenségek (hegy ség képződés, csapadékképződés stb.) kialakulását is magyarázzák. Legeredményesebben az általános természeti földrajz körében alkalmazhatók, elsősorban a jelenségek ismertetésénél és az ismeretek ellenőrzésénél. — 5. -»óramodellek (az irodalomtanításban) modellezés (a matematikatanításban): az a tevékenység, amikor a tanulók sík- és térmértani alakzatokat vágnak ki papírból, fából, műanyagból és ezekből v. készen kapott elemekből újabb alakzatokat állítanak össze. Moderniskola-mozgalmak Nemzetközi Szövetsége: -+ Fédération Internationale des Mouvements <f École Moderne modern naturalizmus: új fejlődési stádium az amerikai pedagógiában, mely a pragmatikus pedagógia hanyatlása következtében állt elő az új tantervi erőfeszítések központi tendenciájaként. „A naturalizmus térhódításának tudható be az a mindenképpen jelentős változás, ami a tantervekkel kapcsolatban történik, s ami a Dewey-féle progresszív pedagógiát mindenestől a tegnap pedagógiai koncepciói közé szorította vissza. Neves tudósok egész sora tért vissza a tantervek korszerűsítéséhez, akiket korábban elriasztott ettől egy prakticista módon érvényesülő életszerűség” (A. M. Karimszkij). - A tudományok gyors előrehaladása fokozta és kiélezte az ellentmondást a tudományos információk növekvő terjedelme és a képzés tartalma között. Ha korábban a gyakorlatilag szükséges ismeretek megszerzésére, az „életben való alkalmazásra” törekedtek, most nagyobb figyelem fordul a képzés elméleti színvonalára, a gyermekek gondolkodási képességeinek fejlesztésére. Az „információ betörése” új helyzetet teremtett. Az amerikai pedagógiában bizonyos „átorientálódás” figyelhető meg a prakticizmusról a teoretizmusra, a „rugalmas” formáktól és a probléma-centrizmustól a tananyag tantárgyi jellegű szervezete felé, a pszichologizmustól a „logizmus” felé. Ebben az összefüggésben megnőtt az érdeklődés az ismeretek struktúrájával kapcsolatos kérdések iránt. Figyelemre méltó módon mutatta ezt már az 1964-es chicagói Phi Delta Kappa szimpózium, mely az amerikai pedagógiában jelentkező és belsőleg ugyan korántsem egységes, de legjobb képviselői esetében kifejezetten materialista tendenciákat mutató naturalista tábor valóságos seregszemléje volt. - írod. Education and the Structure of Knowledge. 5th Annual Phi Delta Kappa Symposium on Educational Research (Szerk. Elam, Stanley, Chicago, 1964); Karimszkij, A.M.: Ekzisztencializm ili naturalizm? (Szovjetszkaja Pedagogika, 1967. 12. sz.); Bruner, Jerome Seymour: Az oktatás folyamata (A pedagógia időszerű kérdései külföldön, Bp„ 1968). modem school I . . . szkúlj (secondary modern school) <ang.>: angol középisk. típus, amelybe olyan tanulók járnak, akik az -*■ eleven plus vizsga alapján nem kerültek más középisk.-kba. A megfelelő korosztályok túlnyomó többségét 15-16 éves korukig befogadó ~ok az általánosan művelő tanítás mellett sok esetben szakmai bevezetést is adnak tanulóiknak. (-* még Nagy-Britannia oktatásügye) modifikáció <lat.>, módosulás:^ öröklöttség módosulása a környezet hatására. Ez a biológiai magyarázata annak, hogy azonos öröklöttségű élőlények eltérő környezetben másként fejlődnek. Szokás úgy is meghatározni, hogy ~ minden nem öröklődő alkalmazkodás. Jelentősége igen nagy, mert lehetővé teszi, hogy az élőlények a változó körülmények között fennmaradhassanak és benépesítsenek eredeti élőhelyüktől eltérő területeket is. — A ~ nem