Nagy Sándor (szerk.): Pedagógiai lexikon R-Z. - Pedagógiai lexikon 4. (Budapest, 1979)

Sz

sz szabad asszociáció: a szóasszociációs kísérlet egyik formája, amelyben a kísérlet alanya azt a szót adja válaszként az ingerszóra, amely az eszébe jut. A ~ a kreatív gondolkodás egyik fontos tényezője. (-♦ még kötött asszociáció, -* kreatív gondolkodás) szabad beszélgetés: az ált.isk. első, 1946-ban kiadott tantervének új tantárgya, melynek kere­tében az 5-8. osztályos tanulók heti egy órá­ban az osztályfőnök vezetésével a tantervben megjelölt tág keretű témákról beszélgettek. A ~ elnevezés 1948-ig volt érvényben, ekkor az osz­tályfőnöki óra váltotta fel. szabadegyetem: az ismeretterjesztésnek ma­gasabb rendű, az előadássorozatok egész rend­szerét magában foglaló szervezeti formája. A ~ előadássorozatai az egy-egy tudományághoz v. tudományterülethez tartozó ismeretek elmé­lyült, a részletekre is kiterjedő tárgyalását teszik lehetővé. A több évre tervezett előadássoroza­tok egyetemi színvonalon fogják át a tudo­mányterület teljes problematikáját. Nagyobb városokban (v. kisebb városokba, üzemekbe ta­gozatként kihelyezve) egy.-ek, főisk.-k, tudomá­nyos kutatóint.-ek bevonásával, oktatói, kutatói személyzetének foglalkoztatásával működnek. Programjukat, tematikájukat, az előadások tézi­seit a szaktudomány képviselői (szabadegyetemi tanács) bírálják el és hagyják jóvá. A hallgatók a meghirdetett előadások bármelyikére, egyszerre több sorozat hallgatására is jelentkezhetnek. Be­hatási díjat fizetnek, látogatási könyvet, az év befejeztével igazolást kapnak, amely azonban nem bizonyítvány jellegű. A ~ek kiemelkedő egyéniségek (politikus, tudós, művész) nevét viselik, meghatározott szervezeti, gazdálkodási, Ügyviteli rend szerint, intézményszerűen mű­ködnek (pl. Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat Budapesti József Attila Szabadegyeteme). A ~ a szaktudományok fejlődése, legújabb eredményei iránt érdeklődő, az önművelés ké­pességével is rendelkező ifjak és felnőttek isme­retszerzését biztosítja. Új tudományterületek (pl. információelmélet, kibernetika, szervezés- és vezetéselmélet) alapjainak széles körben való megismertetésére különösen alkalmas. A ~ a népművelés történetében viszonylag később je­lentkező szervezeti forma. Hazánkban a 20. sz. elején haladó szervezetek (Szabadgondolkodók Magyarországi Egyesülete, Társadalomtudo­mányi Társaság, Galilei Kör) állították a tudo­mány demokratizálásának szolgálatába. A Hor­­thy-korszakban a haladó tudósok és művészek kezdeményezte ~ek csak rövid életűek lehet­tek. A Népművelési Min. és a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat 1954-ben határozattal szabályozta a ~ek műkö­dését. Ma valóban tömegek művelődnek keretei között. (A József Attila Szabadegyetem 1977-78. évi 255 előadássorozatának 16 382 beiratkozott hallgatója volt, az egyes alkalmak nem beiratkozott ún. napijegyes hallgatóinak száma pedig 7000.) (-*• még Ismeretterjesztés, -» szabadművelődés) Szabadi Ilona (1923- ): osztályvezető-h. az OPI-ban (1977—). Bp.-en a Dolgozók Óvónő­képzőjében óvónői (1950), az ELTE-n pedagó­gia szakos tanári oklevelet szerzett (1960). A Közoktatásügyi Min.-ben a nevelésügyi főosz­tály előadója (1950-), majd az óvodai osztály vezetője (1952-), az OPI munkatársa (1962-). Részt vett az óvodafejlesztéssel, az óvodák mű­ködésével kapcsolatos munkálatokban, irányítá­sával készültek az óvodai nevelési programok. Az isk.-ra előkészítés, az értelmi nevelés, az értelmi nevelés eredményeinek vizsgálata té­mákban végez kutatómunkát. Számos e téma­körökhöz tartozó cikke, tanulmánya jelent meg a szaklapokban. szabad idő: „A munkán kívüli időnek az a része, amely az anyagi - tehát gazdasági, társa­dalmi, fiziológiai - kényszer alapján feltétlenül szükséges elfoglaltságok idején felül, e kénysze­ren kívül eső tevékenységekre fennmarad” (Szántó Miklós meghatározása). A ~ mennyi­ségi és minőségi vonatkozásban egyaránt külön­féle tényezőkhöz kötődik. Elsősorban a munka­időhöz, amelynek mennyisége fordítottan ará­nyos a ~vel, és a munkához, amelynek jellege nagymértékben befolyásolja a ~ eltöltésében mutatkozó igényeket. Nagyságát befolyásolják még a munkán kívüli idő más elemei is: az

Next