Nemes István: A képszerűség eszközei Radnóti Miklós költészetében - Nyelvtudományi értekezések 51. (Budapest, 1965)
Radnóti képalkotásának jellemző stíluskategóriái
26 Radnóti képzetkomplikációs metaforáinak megteremtésében költészetünk hagyományain indul, ezért ebben a vonatkozásban is beállítható abba a sorba, amely a népköltészettel kezdődik, és legnagyobb költőinket magába foglalva József Attiláig jut el. Szépen bizonyítja ez azt is, hogy a költő akkor jár el helyesen, ha egy-egy modernista kitérő értékeit az élet sokszínű jelenségeit ábrázoló lírai realizmus szolgálatába állítja. Radnóti ugyanis ezt teszi. Szinesztéziás metaforáiról fokról-fokra lekopnak az expresszionizmus szertelenségei, az érzetek transzponálása a teljes valóság megragadásának és kifejezésének nélkülözhetetlen eszközévé válik. Jól illusztrálják e megállapítást azok a példák, amelyeket eddig felsoroltunk, de ezeknek sorát néhány szép szinesztéziás jellegű, metaforikus kép bemutatásával még kiegészítjük: Az ősz emlékké válik és szikrázva élesül a szó mit lomb közt pirosán ejt a szél, (Törvény, 19115.) Őrizz és védj, fehérlő fájdalom, s te hószín öntudat, maradj velem: (Őrizz és védj,. 1937.) Radnóti megszemélyesítései A megszemélyesítés a metafora egyik formája, amelyben az azonosítás csak bizonyos megkötöttségekkel jöhet létre, a kapcsolatba hozott képzetek közül az egyiknek élőlényre kell utalnia.41 Bár meglehetősen elterjedt, közhelyszerű költői kép, modern költészetünknek is nélkülözhetetlen eszköze. Sőt az expresszionizmus a megszemélyesítések tömegét használja. Mivel a megszeszemélvesítés legtöbbször igei állítmány segítségével történik, az expresszionizmust az igék halmozása miatt igestílusnak is szokás nevezni. Radnóti költészetét valósággal ellepik a megszemélyesítések, képvilágának jellegzetes elemeit alkotják. 1. Mint a legtöbb költőnél, Radnótinál is leggyakoribb a természet tárgya inak és jelensége inek megszemélyesítése. Első és második kötetének természetélményét a nagyfokú vitaiizmus jellemzi. A tájkép gyakran kozmikus színezetet ölt, a kamaszos erotika szerelemélményének színhelyévé válik. A második korszak (Lábadozó szél, Űjhold) tájélményeire még mindig jellemző a vitaiizmus, ugyanakkor — főként az Ujhold című kötetben már megjelenik a nyugtalan táj élménye is, továbbá létrejön a politikai-szerelmi és tájélmény egysége. A realista korszak köteteiben egyre nagyobb szerepet kap a természetélmény elégikus ábrázolása, a tájra rakódó komor hangulat, rettenet, de már szóhoz jut az enyhét nyújtó idill, menekvés a természet szépségeihez. A vázolt természetélmény színezi Radnóti megszemélyesítéseit. Képzeletében megelevenedik a földtől az égig az egész nagy mindenség. Mozgalmas dráma játszódik le a természetben, s ebben az embernek sem jut több szerep, mint a természet tárgyainak. Nagyon gyakran eleveníti meg az embert közvetlenül körülvevő növényeket. 41 E. Kiesel: ,,A megszemélyesítés egy élőlény tulajdonságainak átvitele egy élettelen tárgyra.” I. m. 157. A