Nemes István: Radnóti Miklós költői nyelve - Irodalomtörténeti füzetek 94. (Budapest, 1979)
I. Lírai örökség
A harmincas évekre kiteljeseSő magyar szocialista irodalom — elsősorban József Attila lírája — egy magasabb szférába olvasztotta a különféle áramlatok sok-sok elemét. így vált a nyelv modernebbé és hajlékonyabbá, a kép és asszociáció gazdagabbá. A lírát bizonyos lehiggadás, tárgyszerűségre való törekvés jellemezte, de áthatotta az agitációra irányuló közvetlen szándék is. A szocialista avantgarde költői (Majakovszkij, József Attila, Brecht, Aragon) nem tartották az avantgarde iskolát téves kerülőútnak, hanem az átmeneti sallangot elhagyva, de a művészet lelkét jelentő lobogás korai pozitív eredményeit megőrizve olvasztották ki klasszikussá nemesedő költészetüket egy történetileg szükségszerűen megnyugvó művészi közegben.25 Túl kellett tehát lépni a korai avantgarde-on, s noha tartalmi teljességénél, művészi magasrendűségénél fogva József Attila költészete kiteljesedett líránk mindeddig felül nem múlt megvalósulása, ezt a szükséges lépést vele együtt mások is megtették, sőt számára az utat mintegy előkészítették. így például Szabó Lőrinc már A Sátán műremekei című kötetben az avantgarde modernség klasszicizálását viszi végbe. A kötet darabjai már nem tekinthetők szabadverseknek. Valódi mintájukat a görög tragédiák kardalaiban, legközelebbi rokonukat a pindaroszi ódában lehet megjelölni. A kötetben sorra fellelhetők a szabályos görög sorfajok, sőt számtalan egyénien módosított antik sorfaj is található. Úgyszólván minden versben „keményen kikalapált” a ritmus. A költő új műfajt, a 20. század antikapitalista kardalát teremti meg azáltal, hogy az expresszionizmust a görög kardalokkal közös nevezőre vonja. Rába György Szabó Lőrinc kísérletét nemzedéki jelenségnek minősiti. Valóban, részben József Attila és Illyés Gyula előtt járva, részben velük egyidőben egyfajta új klasszicizmusban oldotta fel az izmusok eredményeit.26 így a húszas években indult „avantgarde” lírikusok érdes hangja finomabbá és hajlékonyabbá vált. Hangszerelésük gazdagabb, érzelmi töltésük dúsabb lett. A harmincas években'a félelmetesen nyo-15 Uo. 169. 24 Rába György: Szabó Ló'rinc.Bp. 1972. 55. 28