Nemeskürty István - Koltay Gábor: Mi végre vagyok a világon (Budapest, 2005)

Requiem egy hazáért

Az egyetemen az így legépeltetett kéziratait egy kis asztalon árulta vagy kölcsönözte. Megszólította a professzorokat is, miért nem olvassák a köte­teit? Korán meghalt, szívbaja az utcán végzett vele. Nagy szerencsénk, hogy Márta, a felesége, akit néhány évvel halála előtt ismert meg, nagy szeretettel gondozta műveinek kiadását. Sokat betegeskedett. Egy nap a következő levelezőlapot kaptuk a Széher úti kórházból: „Kedves Harriet és Pista! Itt vagyok a Széher úti kórházban és valószínűleg már csak nap­jaim vannak hátra. Legyetek szívesek haldoklásomat azzal megkönnyíteni, hogy látogassatok meg. Végh Gyurka. Ui. Harriet hozzon abból a befőtt­ből, amit annyira szeretek, még mielőtt meghalok, abban az élvezetben akarok részesülni, hogy azt megeszem.” Meglátogattuk, Harriet vitt befőt­tet, és utána Végh Gyurka hál’ Istennek, még vagy tíz évig élt. Bármily furcsa és különös is ezt mondani, de Végh Gyurkának igazi nagy felfedezője és támogatója Mécs László volt, a premontrei pap, aki a háború alatt a magyar értelmiség legünnepeltebb költője volt. Mécs László fivérének, aki körzeti orvos volt, a Corvin közben volt a rendelő­je és Mécs Lászlóval együtt nagyon szívesen látott kezdő fiatal írókat és költőket otthonában, uzsonnát is adott nekik. Ezeket az együttléteket Mécs Lászlóval együtt Végh Gyurka szervezte. A doktor úrnál láttunk néha egy kíváncsiskodó kisfiút, aki mindig szerelt valamit és feltaláló akart lenni. Ez volt Mécs Imre, akit én 5-6 éves korában ismertem meg. — Itt most egy irodalomtörténeti mozzanatot is érintett, hiszen a har­mincas években még nem robbant fel az irodalmi élet egysége, bár nyilvánva­lóan már akkor is voltak népiek meg urbánusok, kommunisták meg nem kommunisták, katolikusok meg reformátusok. — Óriási személyiségek voltak, akikre felnéztünk, tiszteltük őket, de sokak életét derékba törte a történelem. Nagyon kevesen tudják, hogy Végh Gyurka József Attila baráti köréhez tartozott és a Szép Szoba már rendszeresen írt. Ehhez képest teljesen elfelejtették, mert ő megmaradt katolikus, nemzeti érzésű írónak, és a meghalt József Attila köré csopor­tosult többiek Véghet és hasonló társait el akarták tüntetni az irodalom­141

Next