Nemeskürty István - Koltay Gábor: Mi végre vagyok a világon (Budapest, 2005)
Magyarnak számkivetve
- Mi a véleménye arról, amit Illyés Gyulának tulajdonítanak, hogy 1956 után baráti körben azt mondta, a legfontosabb feladat életben maradni, akár a becsület részleges elvesztése árán is.- Hogy ezt a mondatot mondta-e vagy sem, ezt nem tudom, én nem hallottam, de az tény, hogy Illyés Gyula a haza érdekében együttműködött a hatalommal. Egyébként nem csak ő, hanem Németh László is. Ma a fiatalabb nemzedékek rossz néven veszik Illyés Gyulától, vagy elítélendő megalkuvásnak tartják. Ez személy szerint engem annyira felháborít, hogy amikor 2002. november 2-án, a születésnapján arra kért Felsőrácegrespuszta pár száz főnyi lakossága, hogy a szülőház helyén, illetve a lebontott ház helyén, ahol az özvegye egy kopjafát állított — az özvegye, nem a nemzet — mondjak beszédet, akkor ebben a beszédben ezt szóba hoztam és azt mondtam, Illyés Gyula nagyon sok magyar író életét mentette meg, illetve létét biztosította, közbenjárt, küzdött értük. Mivel Mécs László a 30-as években neki és József Attilának a legnagyobb vetélytársa volt, mert a közvélemény Mécs Lászlót többre tartotta, ezért Illyés nem győzött Mécs Lászlóra szitkokat szórni. Illyés pár évvel a halála előtt fölkereste Mécs Lászlót a bencés apátságban és kibékültek egymással. Majd sorra megkeresett mindenkit, akit megbántott, személy szerint engem is, akit nem kedvelt az Ez történt Mohács utáni időkből, valószínűleg ugyanolyan okból, mint ahogy őrá is nehezteltek. Én azonban illő tisztelettel sorra elküldözgettem neki a könyveimet, majd egyszer csak megérkezett egy könyve dedikációval, amit nagy szeretettel írt, tehát ő még ilyen részletekre is figyelt. Illyés Gyulát én nagyra becsülöm, úgy neveztem a beszédemben, hogy „az utolsó magyar költőfejedelem” és az is volt, mert ő nemcsak saját életművét építgette, másokon is segített. A forradalom leverése utáni időszak sokunkat - sajnos nem az egész nemzetet - megtanított arra, hogyan kell az életben maradás érdekében - és ezt most a nemzetről mondom, mert egy nemzet hiába válik utolsó lakosával együtt vértanúvá, akkor elvész, - az okos kompromisszum és az aljas megalkuvás között araszolnia. A természet törvénye, hogy csak az az egyed vagy faj marad meg, amelyik képes alkalmazkodni. Tehát én a 354