Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában: a kiegyezéstől a századfordulóig - Irodalomtudomány és kritika (Budapest, 1981)

Németh G. Béla A MAGYAR IRODALOMKRITIKAI GONDOLKODÁS A POZITIVIZMUS KORÁBAN A KIEGYEZÉSTŐL A SZÁZADFORDULÓIG (Irodalomtudomány és kritika) A monográfia rendszerbe foglalja a kiegyezés utáni korszak irodalomtörténeti és -kritikai gondolkodá­sának alakulását. E korszak tudománytörténete úgyszólván érintetlen terület, holott a modern ma­gyar tudományosságnak — erényeivel és hibáival egyetemben — nemcsak intézményi és szervezeti kereteit, de nagyrészt gondolati alapjait is ez a periódus vetette meg. E gazdag anyagot a szerző társadalomtörténeti, esztétikai és történetfilozófiai szemlélettel, sokoldalúan, változatosan világítja meg. Képet nyer az olvasó az öregedő, elmerevedő világés Gyulairól, a puritán, kötelességvállaló Arany Lászlóról, a nagyszerű tudományszervező Heinrich Gusztávról, a gondolatokban bővelkedő, de konzer­vatív Asbóth Jánosról, a hatalmas munkabírású Szilády Áronról, a filológusról. Megismerkedhet a tehetséges, de nacionalizmusba süllyedt Beöthy Zsolttal, a körülrajongott Riedl Frigyessel, az élete végén elboruló elméjű Bodnár Zsigmonddal, a fris­sen kezdeményező „kozmopolita” Endrődi Sándor­ral csakúgy, mint a rezignált „humortanba” mene­külő Reviczkyvel, a magyar késő liberális esztétikai gondolkodás nagy magányosával, Péterfy Jenővel s megannyi kortársukkal. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST ISBN 963 05 2438 4

Next