Niederhauser Emil: A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája, 1945-1968 (Budapest, 1971)

Első rész. Magyarország története - IX. Magyarország története 1919-1944

kevésbé ismert alakról; haladó folyó­iratokról szóló tanulmányok gyűjtemé­nye. A függelékben a franciaországi és a szovjetunióbeli magyar kommunis­ta irodalom bibliográfiája. 6710. Arcképek a magyar szocialista irodalomból. Szerk. Illés László. Bp. 1967, Kossuth Kiadó. 433 1. Néhány író és költő portréja Ady End­rétől Darvas Józsefig, többek között Gábor Andor, Zalka Máté, Illés Béla, József Attila, Fábry Zoltán, Bálint György, Radnóti Miklós stb. 6711. Lengyel Béla: Szovjet iro­dalom Magyarországon. 1919 — 1944. Bp. 1964, Akad. Kiadó. 373 1. (Iro­dalom — szocializmus.) Bemutatja, milyen szovjet irodalmi művek váltak ismeretessé a korszak­ban, hangsúlyozza Gorkij nagy hatását a magyar irodalomra, kitér a szovjet művészet egyéb ágainak magyarországi megjelenésére is. 6712. Fövény Lászlóné: József Attila. Bp. 1953, Művelt Nép. 191 1. 6 t. (Nagy magyar írók.) A versek elemzésével ismerteti József Attila munkásságát a fiatalkori ex­­presszionizmustól az érett szocialista realizmusig, összefüggésben a korszak fő ellentmondásainak, politikai és költői áramlatainak, csoportjainak fejlődésé­vel. 6713. József Jolán: József Attila élete. (Bp.) 1955, Szépirod. Kiadó. 327 1. József Attila nővére emlékeire és leve­leikre támaszkodva mutatja be a köl­tőt és környezetét, elsősorban emberi sorsát — mint költészetének élmény alapanyagát. 6714. Szabolcsi Miklós: Fiatal éle­tek indulója. József Attila pálya­kezdése. Bp. 1963, Akad. Kiadó. 634 1. 16 t. (Irodalomtört. könyvtár 11.) 6715. Rejtő István: József Attila perei. IT 1952. 3 — 4. sz. 455 -464. 1. A kommunista párt két vezetője, Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése elleni tiltakozó akcióra is közöl dokumentu­mokat. 6716. Hobváth Márton: A munkás­­osztály költője. TáSz 1955. 10. évf. 4. sz. 131-152. 1. A korabeli társadalmi viszonyok és iro­dalmi mozgalmak vázolásával néhány támpontot ad József Attila tudományos értékeléséhez. Vizsgálja a népies moz­galomhoz való viszonyát, bemutatja mint a kommunista párt harcosát, vala­mint proletárköltészetének jellemvoná­sait. 6717. Révai József: József Attila problémák. MTANyl 1959. 14. köt. 1 —4. sz. 5 — 34. 1. József Attila és a népiesek viszonyát tárgyalja, majd az avantgardizmus sze­repét és befolyását elemzi József Attila költészetében, végül József Attila és a KMP viszonyának kérdésében foglal állást. 6718. Kemény G. Gábor: Anton Straka budapesti évei. MTAFT 1968. 17. évf. 1. sz. 125-134. 1. A. Straka a budapesti csehszlovák kö­vetség sajtóattaséja volt. 1932 január­jától 1936 áprilisáig ismerteti tevékeny­ségét; sikerült felkeltenie az érdeklő­dést a cseh és szlovák költészet, külö­nösen szocialista irányzata iránt. 6719. Kemény G. Gábor: A cseh­szlovák-magyar barátság nagy­követe. Anton Straka budapesti évei. Budapest 1967. 5. évf. 9. sz. 34-36. 1. 6720. Gál István: Anton Straka, József Attila csehszlovák diplomata­barátja. FK 1964. 10. évf. 1 — 2. sz. 187-191. 1. Baráti kapcsolatukat ismerteti, saját élményeivel kiegészítve. 6721. Diószegi András: Gábor Andor. Bp. 1966, Gondolat. 185 1. (Irodalomtörténeti kiskönyvtár. Ma­gyar írók 2.) 605

Next