Oltványi Ambrus (szerk.): Vörösmarty Mihály: Drámák VI. Czillei és a Hunyadiak. Hunyady László - Vörösmarty Mihály összes művei 11. (Budapest, 1966)
Jegyzetek - Egyéb jelölések - Czillei és a' Hunyadiak
násban. Hamlet szavai szerint Osrick „tán még anyja emlőjével is udvariaskodott, mielőtt megszopta volna.” (V. felv. 2. szín) Hunyadi László hasonló szellemben nyilatkozik Ziererről. „Zieremek egy-két szavában is ugyanazt a modort gúnyolja Vörösmarty, mint OsrickébanShakespeare. A két jelenet között az a főkülönbség, hogy míg Osrick inkább a saját szavaival van jellemezve, addig Zierer ahg szól egy pár szót, inkább László gúnyos bemutatásából ismerjük meg.” (Galamb Sándor: Shakespeare-reminiszcenciák Vörösmartyban. ItK 1928. 258—59. Vö. még Fest 49— 5°-) 471—481. FEST Sándor szerint „Szilágyi intelme Hunyadi Lászlóhoz formája, sőt itt—ott tartalma szerint is nagyon hasonlít Polonius figyelmeztető szavaihoz, amelyeket búcsúzó fiának ad útravalóul” a Hamlet I. felvonásának 3. színében. (Fest 50.) 558—564. E sorok egy, a reformkor évtizedeiben mindvégig elevenen élő politikai követelést szólaltatnak meg. Különösen az ellenzék képviselői adtak gyakran kifejezést annak az óhajnak, hogy a király helyezze át székhelyét Magyarországra. Egyébként a Hunyady Lásrió-töredékben (az utolsó kidolgozás I. felvonásának 374—377. soraiban) újból felhangzik ez a gondolat, bizonyítva, hogy Vörösmarty különleges nyomatékot kívánt rá helyezni. 565. Távozz’ — „A reformkorban már elég szabályosnak mondható az ún. állandó ikes igék ikes ragozása — legalábbis a választékos, gondos irodalmi szövegezésben. . . Ha pedig a felszóUtó mód egyes 2. személyében elhagyják az -ál, -él végződést, legtöbbször hiányjellel mentegetőznek. . (Tompa József: Az irodalmi nyelv. Nyelvünk a reformkorban. Bp. 1955. 365 ) 589. országúi — országgyűlésileg, országgyűlési határozattal (valószínűleg Vörösmarty egyéni szóképzése) 870—-871. oh istenem. Királyok’ istene[ — majdnem azonos szövegű kezdősorral indítja Vörösmarty a Hymnus c., ugyancsak 1844-ből való költeményt: „Isten segíts! királyok istene!” 990—994. Shakespeare Julius Caesarjában (III. felv. 1. szín) Artemidorus ugyanolyan hévvel sürgeti Caesart a magával hozott levél azonnaU elolvasására, mint Henrik Hunyadi Lászlót. (FEST 53.) Negyedik felvonás 131. tanát •—- tanácskozást 141. Ег férfi munka lesz. —Ugyanez a kifejezés tér vissza az 1844 vége felé keletkezett Gondolatok a’ könyvtárban utolsó sorában: „Ez jó mulatság, férfi munka volt!” 338