Oltványi Ambrus (szerk.): Vörösmarty Mihály: Drámák VI. Czillei és a Hunyadiak. Hunyady László - Vörösmarty Mihály összes művei 11. (Budapest, 1966)
Jegyzetek - Egyéb jelölések - Czillei és a' Hunyadiak
elsajátított több idegen nyelvet, és segítségére volt apjának a külfölddel való érintkezésben. „Fürgesége jó jel volt mindenek szemében; aki csak ismerte, előre sejthette már, hogy nagy ember lesz belőle” — írja Thuróczi (i. m. 160). Apja 1454-ben Nándorfehérvárott lovaggá ütötte. 1455—56-ban — a király és Hunyadi János között létrejött megállapodás értelmében —- kamarásként V. László udvarában tartózkodott. Hunyadi János halála után valószínűleg Temesvárra ment anyjával (tehát nem volt Nándorfehérvárott a király látogatása és Czillei megöletése idején), innen ment fel 1457-ben Budára. Ez év márciusában őt is halálra ítélték, az ítéletet azonban nem hajtották végre. V. László fogolyként vitte magával Bécsbe, majd Prágába. Prágában érte 1458 januárjában magyar királlyá választásának híre. Szilágyi Mihál Mint nagy birtokú, előkelő család tagja, V. László uralkodása idején temesi főispán és macsói bán volt. Hunyadi János 1456-ban őrá — sógorára — bízta Nándorfehérvár (a mai Belgrád) parancsnokságát. A vár védelmében rendkívüli bátorságot tanúsított. Hunyadi János halála után ő lett a Hunyadi-párt feje. Czillei meggyilkolásában tevőleges részt vett. Hunyadi László kivégeztetése után nagyarányú hadseregszervezéshez fogott V. László malmának megdöntése céljából. Tárgyalásainak, valamint az irányítása alatt álló fegyveres erők fellépésének döntő része volt abban, hogy az 1458 januári rálcosi királyválasztó gyűlés megszavazta Mátyás trónra emelését. A gyűlésen Szilágyit öt évi időtartamra kormányzóvá választották, erről a tisztségről azonban már 1458 augusztusában kénytelen volt lemondani. Ugyanebben az évben szövetségre lépett a Garaiakkal, ezért Mátyás elfogatta, és Világos várába záratta. 1459-ben kiszabadult, a király kibékült vele, Erdély kormányzásával és a Délvidék főkapitányságával bízta meg. 1460-ban egy összecsapás során a törökök foglyul ejtették és Konstantinápolyba hurcolták, ahol a szultán lefejeztette. Kortársai erőszakos, féktelen egyéniségnek jellemezték. Giskra János Jan Jiskra, cseh vagy morva származású zsoldosvezér. Zsigmond uralkodása idején került Magyarországra. Mint tehetséges hadvezér, Zsigmond és Albert királynak fontos szolgálatokat tett, magának pedig nagy birtokokat szerzett. Albert halála után Erzsébet királyné a bányavárosok és Kassa főkapitányává tette meg, és neki adományozta Zólyom várát. Giskra ettől kezdve mindvégig kitartott V. László pártján. 1440-től az 1460-as évek elejéig a Felvidék túlnyomó része az ő hatalmában volt. A Felvidék váraiban megtelepedett cseh zsoldosok—gyakran magától Giskrától is függetlenedve — rendszeresen és kíméletlenül fosztogatták a környék parasztságát. 1449-Ъеп Hunyadi János — országgyűlési határozat értelmében — hadjáratot indított Giskra megfékezésére, ám Székely Tamás vezetése alatt álló 331