Oltványi Ambrus (szerk.): Vörösmarty Mihály: Drámák VI. Czillei és a Hunyadiak. Hunyady László - Vörösmarty Mihály összes művei 11. (Budapest, 1966)
Jegyzetek - Egyéb jelölések - Czillei és a' Hunyadiak
seregét Giskra legyőzte. 1450-ben a magyar rendek és Giskra között Mezőkövesden béke jött létre, mely birtokainak többségét meghagyta kezében. Giskra azonban a békefeltételeket nem tartotta be, ezért Hunyadi 1451-ben újból hadba indult ellene. Giskra Losoncnál vereséget mért ugyan rá, de nemsokára Hunyadi újabb sikeres támadása békekötésre kényszerítette. 1457-ben közreműködött Hunyadi László elfogatásában. Hunyadi László pere és kivégeztetése idején a király teljesen Giskra csapatainak védelme alá helyezte magát. Mátyással szemben eleinte Kázmér lengyel király, majd III. Frigyes császár trónigényét támogatta. 1462-ben azonban meghódolt neki, s ettől fogva hadjárataiban is részt vett. A reformkor írói közül — néhány évvel a Czillei és a’ Hunyadiak keletkezése előtt — Jósika Miklós szerepeltette Giskrát A csehek Magyarországon c. regényében. Jósika jellegtelen, elmosódott arculatú regényfigurája és Vörösmarty szatirikus éllel ábrázolt Giskrája között azonban semmiféle hasonlóság nem fedezhető fel. Bdnfi Pál A Hunyadiak ellenfelei közé tartozó főúr. Apósa a kegyetlenségéről híres Stibor vajda (Kisfaludy Károly drámájának hőse) volt. Zsigmond 1437-ben nádorrá nevezte ki. Ulászlót 1444-ben ő vette rá a törökkel kötött béke megszegésére. 1457-ben Budán negyedmagával ő fogta el Hunyadi Lászlót, s halálra ítélésében is fontos szerepet játszott. Mátyás uralmának első éveiben ellene is szervezkedett. 1466- ban halt meg. Eyzinger Ulrich von Eyzinger bajor származású politikus. III. Frigyestől bárói rangot kapott, később azonban szembefordult vele. 1452-ben — ekkor még Czilleivel is egyetértésben — fellázította az osztrák rendeket a császár ellen, hogy ily módon a gyermek V. László kiadására kényszerítse őt. Ezt (a magyar rendek támogatásával) sikerült is elérnie. 1453-ban megbuktatta Czilleit, aki távozni kényszerült V. László udvarából. Az ausztriai politika irányítása ezzel Eyzinger kezébe került. Ugyanebben az évben szövetséget kötött Hunyadi Jánossal. 1455 elején — amikor ismét Czillei ragadta magához a hatalmat —- birtokaira vonult vissza. Utóbb kibékült III. Frigyessel, és ismét az ő szolgálatába állt. 1456-Ъап, a dráma cselekményének idején, tehát már nem tartózkodott V. László udvarában. Rozgonyi Rajnáid 1442-ben Nógrád és Heves megyék főispánja lett. 1448-ban részt vett a rigómezei, 1456-ban pedig a nándorfehérvári ütközetben. 1459-től a székelyek ispánja, 1471-től főtámokmester volt. (Nem tévesztendő össze a Hunyadiak közeli párthívei közé tartozó Rozgonyi Sebestyénnel, akit 1457-Ъеп Hunyadi Lászlóval együtt fogtak el.) 332