Ortutay Gyula (szerk.): Magyar Néprajzi lexikon 2. F-Ka (Budapest, 1979)
F - Ferenczi Géza (Kolozsvár, 1924–) - Ferenczi Imre (Balmazújváros, 1931–) - férevető - férfifejviselet - férfiing - férfiláda - férfitáncok - férfiujjas - férfiviselet
Ferenczi 145 férfiviselet A ~ fontosságát jelzi, hogy a mindennapi életet átszövő -*- előírásokat és — tilalmakat gyakran hozták vele kapcsolatba. Legáltalánosabbak ezen a téren a meszelésre vonatkozó hiedelmek voltak (-»még: takarítás). Pócs Éva Ferenczi Géza (Kolozsvár, 1924— ): régész, etnográfus, a székelyudvarhelyi múzeum igazgatója, majd munkatársa (1954 — ). A kolozsvári Bolyai Tudomány -egy.-en végezte tanulmányait (történelem szak). A népi mesterségek területére vonatkozó kutatásokkal foglalkozik. Publikációi régészeti és néprajzi jellegű folyóiratokban, kiadványokban jelennek meg. Ferenczi Imre (Balmazújváros, 1931— ): folklórkutató, egy.-i docens a szegedi József Attila Tudomány egy. néprajzi tanszékén (1969 —), a történelemtudományok (néprajz) kandidátusa (1968). A debreceni KLTE bölcsészettudományi karán szerzett középiskolai tanári oklevelet (1954). Középiskolai és általános iskolai tanár (1954—), muzeológus a debreceni Déri Múz.-ban (1961 —), egy.-i oktató a szegedi József Attila Tudományegy.-en (1964 — ). Népszokásokkal, a mondakutatás elméleti kérdéseivel, hiedelemmondákkal, történeti mondákkal, történeti néphagyománynyal (elsősorban a Rákóczi- és kuruckor hagyományaival) foglalkozik. Cikkei, tanulmányai a hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelennek meg. — F. m. Farsangi dramatikus játékok Szatmárban (Ujváry Zoltánnal, Műveltség és Hagyomány, IV., 1962); Fordulj, kedves lovam . . . Rákóczi és kuruc néphagyományok Szabolcs-Szatmárban (Molnár Mátyással, Vaja, 1972). férevető: —fejkendő férfifej viselet: -»- fejviselet férfiing: —ing férfiláda: -»• vőláda férfitáncok: —borica, —eszközös táncok, — fegyvertánc (bodnártánc, hajdútánc, kardtánc), — lassú magyar, —legényes (féloláhos, pontozó, ritka legényes, silladri), pásztortáncok (—botoló, —kanásztánc), —ugrós (dús, oláhos), —ügyességi táncok, —verbunk (körverbunk, székely verbunk, szóló verbunk), férfiujjas —ujjas férfiviselet; A hagyományos paraszti gazdálkodás korában a felsőruha ós egyben az —alsóruha a ^ben is a paraszti háztartás önellátásából származó —vászonruhák voltak, amelyhez télen és ünnepen bőrből és szűrposztóból készült öltözetdarabok járultak. Az egyszerűbb, anyagmeghatározta szabású vászonruhák házi készítmények voltak, a bonyolultabb előállítású, drága, ezért öröklődő bőr és szűrposztó ruházat a mesteremberek keze alól került ki. Bár a paraszti alapanyaga országosan általános Férfiak fekete posztóöltözetben (Monor, Pest m.) Férfivi8elet (Bélapátfalva, Heves m.) 10 Magyar Néprajzi Lexikon II.