Pais Dezső - Benkő Loránd (szerk.): Alak- és mondattani gyűjtelék - Nyelvtudományi értekezések 46. (Budapest, 1965)

Török Gábor: A költői mondat-összekapcsolás kérdéseihez

129 hogy egyrészt erősebb érzelmi töltése van (vö.: Majtyinszkaja: i. h. 114; Benkő László: i. h. 103), közvetlenebb jellegű, másrészt módot adhat halmo­zott, ellentmondásos, dialektikus logikai viszonyok kifejezésére, többsíkú­­ságra, költőileg hasznos többértelműségre. 2. A kötőszók elhagyását a stilisztika jól ismeri, föl is használja indulat­keltő eszközként; ez az úgynevezett „asyndeton” (vö. Zlinszky: A magyar stilisztika útja. Szerk. Szathmári István. Bp., 1961. 205). De az indulatkeltéshez hozzájárulhat még más művészi szándék is. József Attila közismerten intellektuális költő. Az ő kötőszókihagyásai az olvasót nemcsak együttérzésre,hanem együttgondolkodásra is ösztönzik azzal, hogy az olvasóra marad a mondatok logikai kapcsolatának megállapítása. Az élményt befogadó aktivitása az élményt csak növelheti. Ezt a logikai munkát az olvasónak el kell végeznie: másként köny­­nyen előfordulhat, hogy meg sem érti a költeményt. Ascher Oszkár említi, hogy József Attila „Tiszta szívvel” című versét milyen sokan félreértik még az előadóművészek közül is amiatt, hogy nem végzik el a kötelező elemző fel­adatot (A versmondás művészete.1 Bp., 1953. 47, 88 — 9). A buktató az első két versszakban rejlik: „Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom.” Eordítsuk le Ascher rendkívül meggyőző elemzési megállapításait logi­kai-nyelvtani terminológiára! Eszerint: az értelmezés titka az, hogy a második versszak első tagmondata az első strófa mellérendelt magyarázó mondata. Vagyis: megtagadok minden kapcsolatot ebben a világban, hiszen már har­madnapja éhezem. Ellentét következik: azonban húsz esztendőm, ifjúságom érték; következtetés: tehát eladom akár az ördögnek is. A magyarázó, ellen­tétes és következtető kötőszók kitételét márcsak a népdalszerű forma is lehe­tetlenné tette a némileg még anarchikusai! lázadó fiatal költő számára. A továbbiakban a példák felsorolásakor feleslegesnek látszik a formailag még önálló és a formailag már összetett mondatok szétválasztása. Az egy­szerűbb esetek felől haladok a bonyolultabbak felé:1 „Az egész emberi világ itt készül. [Pedig] Itt minden csupa rom.” (Elégia) 1 A példák hosszabb magyarázata helyett a zárójelbe tett kötőszókkal jelzem véleményemet a mondatok logikai rendjéről. Persze el tudok képzelni az enyémtől eltérő értelmezéseket is. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a kötőszótlan mondatkapcsolásról azonos véleményünk lehessen. 9

Next