Paládi-Kovács Attila: Magyar népismeret a 19. századbar előfutárok és klasszikusok (Budapest, 2016)
Hunfalvy Pál életműve
1904/1905-ös tanévben.30 Szegeden az 1920-as években tartott „nyilvános rendkívüli” előadásait, „szellemes rögtönzéseit” hallgatta még Bálint Sándor és József Attila is.31 A budai Pedagogiumban volt tanítványa Bellosics Bálint és Romulus Vuia, mint arról leveleikben is vallanak.32 1883-86 között ott tanult Istvánffy Gyula, a borsodi, hevesi palócok majdani kutatója, akivel később is kapcsolatot tartott.33 Gönczi Ferenc kicsivel korábban, Herrmann kinevezése előtt végzett és 1880-ban már tanítóskodott. Herrmann tanítóképzős tanítványainak névsora azonban korántsem teljes. Tanári és néprajzi működésének ez az ága lényegében feltáratlan. Egyetemi előadásainak tovább gyűrűző hatása az említett nevek láttán is nyilvánvaló. Herrmann Antal „iskolája” nem kapott valódi miniszteriális támogatást. Búvópatakhoz hasonlítható létezését, jelentőségét csak növeli, hogy a kultuszkormányzat Budapesten hosszú ideig (1934-ig) nem létesített néprajzi tanszéket. Pedig Jankó János Helsinkiből a kultuszminiszternek címzett jelentésében, majd 1898-ban Tomszkból küldött levelében is sürgette a néprajz egyetemi elismerését: „...minden további lépés alapfeltétele az, hogy az egyetemen tanszéket kapva ethnographusokat nevelhessek a most megindított irány számára: ha azt a tanszéket nem kapom meg, 50 év múlva kezdhetik az egész dolgot elölről s azalatt elpusztul itt minden.”34 A 70 éves Herrmann Antal rezignáltan állapította meg, hogy a minisztériumokkal nemigen boldogult. Nem volt szerencséje Tisza Kálmánnal, de a többi miniszterrel sem.35 Jankó Jánosnál mégis szerencsésebb volt, hiszen ő nemcsak tanszéket nem kapott, de magántanár sem lehetett túlhajszolt, rövidre szabott élete során. * Nincs itt terem a Magyar Néprajzi Társaság létrehozatala érdekében és a múzeumi területen kifejtett aktivitásának vázlatos áttekintésére sem. A Magyar Néprajzi Társaság alapításának centenáriumán megjelent írások - mindenekelőtt Kosa László tudománytörténeti munkái és Kós Károly 1989-ben magyarul is közreadott tanulmánya - révén Herrmann Antal tevékenységének ezen ágai, irányai kapták eddig a legtöbb figyelmet. 30 SELMECZI KOVÁCS Attila 1981. 10-11.; SOZAN, Michael 1979. 122. 31 LENGYEL András 1977/1989. Néprajzi Hírek 1989, 122-126. 32 KULCSÁR Péterné 1971; KÓSA László 1989c. 189-194. 33 BODGÁL Ferenc 1964. 455. 34 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1993. 292. Jankó levelét KOROMPAY Bertalan nyomán idézi. 35 Néprajzi Hírek 1989. 90-91. ♦ 253 ♦