Pécsi Márton - Marosi Sándor - Szilárd Jenő (szerk.): Budapest természeti képe - Budapest földrajza 1. (Budapest, 1958)
Ötödik fejezet. Budapest és környékének vízrajza
3. Az utóbbi tényben jelentékeny része van annak, hogy a folyóvíz hőmérséklete nem szállhat le a fagypont alá, — természetesen a jégborítás tartama alatt sem. A dunavíz évi középhőmérséklete ezért magasabb a levegőénél. Noha a folyóvíz hőmérséklete a levegővel érintkezésben megtett útjának hosszával arányosan változik és így a torkolat felé haladva nyáron növekszik, télen csökken, ezek a változások a Dunán csak hosszabb távolságon mutathatók ki. Helyileg módosítják a vízhőmérsékletet a különböző mellékvizek — a fővárosban különösen a szennyvízbevezetések és a budai partvonalon a hévforrások helyenként a mederben felfakadó vize (szökevény-források) —, de azért a gomolyogva hömpölygő víz hőfoka a folytonos átkeveredés miatt gyakorlatilag a meder minden pontján azonosnak vehető. Évi alakulásáról az 53. táblázat adatai nyújtanak felvilágosítást. 63. TÁBLÁZAT A Duna vízének hőmérséklete Budapestnél C°-ban (A reggeli órákban végzett mérések havi és évi közepei, szélsőségei, továbbá ingadozásuk az 1946—52. évi észlelések alapján) I n I III IV V VI VII VIII IX X XI XII Év _____________I______I_________j_________________________ Maximum ___ 4,5 5,7 10,3 15,4 20,4 23,2 26,0 27,0 22,2 16,5 11,5 6,5 27,0 Havi közép... 1,3 2,1 4,5 10,8 16,1 18,6 20,1 20,3 17,5 11,4 6,5 3,0 11,0 Minimum........... 0,0 0,0 0,0 4,5 8,2 14,0 15,2 13,5 12,0 3,8 3,0 0,0 0,0 Ingadozás -----I 4,5 5,7 j 10,3 10,9 12,2 j 9,2 j 10,8 | 13,5 I 10,2 j 12,7 I 8,5 6,5 I 27,0 ! I I I Í I I I I I . I I I e) A hordalék A Duna hordalékát Preysz Mór mérte először 1867-ben, majd Balló Mátyás 1871—72-ben. A felszínről merített víz iszaptartalma literenként átlag 0,1428 g volt, aminek alapján Balló az évi iszapszállítmányt 9 millió tonnára becsülte (5). A következő mérési sorozatot Takáts Тгвонпак köszönhetjük. 1929—30-ban végzett mérései során a vízmintákat bepárolta, így a lebegtetett anyaghoz az oldott sók jó részét is hozzámérte. A literenkénti szilárd alkatrész átlag 0,2036 g-nak adódott, aminek a vizsgált időszak középvízhozamával számítva 320 kg/mp Ш. évi 10 millió tonna iszap felel meg (89). A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet újabb, részletesebb (a mérési szelvény több függélyesében a felszíntől a fenékig terjedő) mérései nem a budapesti, hanem a nagymarosi szelvényre vonatkoznak ugyan, mégis értékes felvilágosítással szolgálnak a hordalékszállítást illetően. Ugyanekkor az Intézet erre szerkesztett fogókészülékével a fenéken görgetett hordalék mennyiségét is mérte. A mérési anyag alapján Boqárdi János tájékoztató összefüggést állapít meg a víz iszaptartalmának és a lebegtetve, ill. a fenéken görgetve szállított hordalék mennyiségének a vízállás szerinti növekedésére vonatkozóan. A hordalékmozgást befolyásoló sok tényező nagy változékonysága és az adatok ezzel összefüggő nagy szóródása miatt ugyanis szigorú törvényszerűségekről nem lehet beszélni (7). A vízállás mindenkori magasságát A-val (méter) jelölve, Nagymarosnál 444