Péczely László: Tartalom és versforma - Irodalomtörténeti füzetek 49. (Budapest, 1965)
III. A ritmus funkcionális szerepe
formák változatosságára nézve hasonló eredményre vezetne, még a jambusinál kevésbé beszédszerű és kötöttebb nemzeti formáinknál is. A sorozatosság különböző mértékű megvalósulásai A sorozatosság a verstanban ritmikai képlet ismétlődését jelenti, amelyet — lia bizonyos mértékig megvalósult már a versben — a továbbiakban is vár ritmusérzékünk. Ha pl. Arany János Zács Klára c. balladájának az elején tudomásul vesszük, hogy a versszak első két és utolsó sora 412 osztású 6-os, harmadik pedig felező 8-as, a továbbiakban is várjuk ennek a képletnek az ismétlődését, s meghökkentenek bennünket azok a sorok, amelyekben — az eredeti képlettől eltérően — 6 helyett csak 5 szótag van (,,Jaj, atyám! nem—nem . . .”, ,.Véres az ujjad . . .” stb.). Ha egy versben már megszoktuk a jambust, mint pl. Csokonainak Az én poézisom természete c. költeményében, s néhány versszak után a jambust trocheus váltja fel, szintén meglepődik ritmusérzékünk, s csak akkor nyugszik meg újra, amikor ez a ritmusváltás következtében előálló új sorozatosság is megszokottá válik, ill. amikor a verset olvasó vagy hallgató a képletváltoztatás esztétikai jelentőségéről is tudomást szerez.36 Újabb verstan-irodalmunkban vannak olyan nézetek, amelyek szerint nem elengedhetetlen feltétele a ritmusnak a sorozatosság, azaz a ritmikai képletek ismétlődése. Főképpen Németh László, Vargyas Lajos és az ő nyomdokukon járó, József Attila ritmikáját vizsgáló Kiss Ferenc37 érvel azzal, hogy vannak régi, újabb és legújabb irodalmunkban olyan versek, mégpedig jó versek, sőt híres, nagy versek, amelyekben nem tapasztalható alapképletek ismétlődése. Németh László szerint éppen azok a ritmusukban igazán eredeti versek, amelyekben a sorozatosság kevésbé jut érvényre, mint pl. középkori verseinkben, Zrínyi versében, Ady költeményeiben. Vargyas szerint is: „Vers van . . . azonos ritmusú sorok ismétlődése nélkül.”38 Ez az álláspont a fent említett metrikusoknak a ritmus nyelvi eredetét valló elméletéből következik. Vargyas szerint a 36 A ritmusváltás esztétikai funkciójával e tanulmány egy későbbi fejezete foglalkozik majd részletesen. 37 Németh László: Magyar ritmus. Vargyas Lajos: A magyar vers ritmusa. Kiss Ferenc: József Attila ritmikája. 381. m. 221. 1. J07